Wu Zhengyi, aki az idén tölti be a 92. életévét, egész életében a növények kutatásával foglalkozott. Munkájának köszönhetően a kínai növénykutatás elismerést szerzett szerte a világban. Wu Zhengyi 45 éven át tartó erőfeszítéseinek köszönhetően elkészült a „Kína növényvilága" (Flora of China) című könyv. Ezzel kapcsolatban elmondta:

„A könyvben rendszerezzük a kínai növényeket, részletesen ismertetjük, hogy melyik növény hol található és milyen szerepe van az élővilágban. A könyv a világ legnagyobb ilyen jellegű munka, részletesebb az európai és az észak-amerikai flórát leíró tudományos munkánál."

A kínai flóra meghatározása 1959-től kezdődött, és a munka 2005-ig, a kiadás időpontjáig tartott. 126 kötetből áll, amelyekben összesen körülbelül 50 millió szó található; több mint 30 ezer kínai növény meghatározását és leírását tartalmazza. A flóra a kínai biodiverzitás leírásának, a környezetvédelem és a növények tudományos felhasználásának egyik fontos alap műve.

Wu Zhengyi 1987-től lett a sorozat főszerkesztője. Irányítása alatt adtak ki 80 kötetet, s ezzel az addigi legnagyobb eredményt érték el a kínai növényvilág megfogalmazásában.

Wu Zhengyi 1916-ben született. Egy kertes házban..

„Gyermekkoromban már vonzottak a növények. Sokat játszottam egyedül is a kertben, ahol sok volt bambusz. Hihetetlenül gyorsan nőtt, s úgy éreztem, hogy ez valami csoda."

A növények iránt keletkezett érdeklődésének köszönhetően Wu lépésről lépésre megismerte a növényvilágot és gyűjteni is kezdte a mintákat. Természetes volt, hogy az egyetemen a növénytan szakot választja. Tanulmányai befejezése után Wu tanárként dolgozott egy Yunnan tartományi egyetemen, s legfontosabb kutatói munkájának időszaka is ide köti.

Yunnan tartomány rendelkezik a legváltozatosabb és legbőségesebb növénytakaróval Kínában. Az országban található növényfajok fele itt megtalálható. A tartományban Wu 10 év alatt közel 30 ezer növénnyel kapcsolatos leírást fogalmazott meg, s ezek lettek a „Kína növényvilága" című munka fontos alapadatai.

Egy kínai közmondás szerint néhány tízezer könyv elolvasását követően néhány tízezer utat kell végigjárni. Wu Zhengyi számára a növénykutatás terén ez még inkább igaz. 1976-ben a 60 éves Wu Zhengyi kétszer utazott a qinghaj-tibeti fennsíkra tudományos kutatómunkát végezni. 1982-ben átment a Qilian elnevezésű hegységen és a Xinjiang autonóm területen folytatta a Góbi-sivatag növényzetének kutatását. Mindezek után más térségekbe utazott.

„Sokat utaztam. Utazás közben jegyzeteltem és leírtam. Egyszer előfordult, hogy véletlenül megbotlottam és a földön két növényt is észrevettem, amelyek teljesen ismeretlenek voltak, még nem határozták meg azokat."

Jegyzetelés Wu úr munkamódszere. Lü Chunchao Wu úr segédje így nyilatkozott tudósítónknak.

„Összesen 86 ilyen jegyzet könyv született az elmúlt évszázad 50-es éveitől a 90-es évekig."

1991-ben Wu Zhengyi javasolta, hogy hozzák létre a délnyugat-kínai vadon élő növények fellelhetőségének adatbázisát, mert ezzel megvédelmezhetik a veszélyben lévő növényeket. Az adattár lényegében elkészült, s a jövőben nemcsak a kínai mezőgazdaságnak nyújt hasznos információt, hanem az erdészetnek és az orvoslásnak is, valamint fontos szerepet játszik a biodiverzitás védelmezésében, a természeti erőforrások fenntartható felhasználásában.