Május 12-én a Délnyugat-Kínában fekvő Szecsuan tartomány Wenchuan megyéjében a Richter-skála szerinti 8-as erősségű földrengés történt, melyet több mint 10 kínai tartományban, sőt Vietnamban és Thaiföldön is éreztek. Vajon hogyan keletkezik a földrengés, miért volt ilyen nagy kiterjedésű a szecsuani földrengés területe? Mai adásunkban ezekre és hasonló kérdésekre kaphatnak választ.

A szélhez és az esőhöz hasonlóan a földrengés is egy természeti jelenség. A Föld felszínét borító kőzetlemezek mozgásával, majd repedésével nagy feszültség gyülemlik fel, melynek kipattanása okozza a földrengést. Több év vizsgálata azt mutatja, hogy a földrengés általában a néhány tucat méter mélyen lévő rengésközponttól, az epicentrumtól terjed szét.

Gao Mengtan, a Kínai Földrengésügyi Hivatal Geofizikai Intézetének (IGPCEA) vezető-helyettese, aki a geofizikai megfigyeléssel és földrengés-előrejelzéssel foglalkozó kutató- és fejlesztőintézet munkatársa, már több évtizede foglalkozik a földrengések vizsgálatával. Gao tájékoztatása szerint a bolygónkon a földrengések gyakoriak, szinte mindennaposak, ám ezek nagy részét az emberek nem érzékelik; csak a nagyobb erejű mozgások érezhetők az ember számára.

„Ha az epicentrumban tartózkodik, akkor általában a körülbelül 3-as erősségű földrengés érzékelhető."

A 3-as erősségnél gyengébb földrengés nem érezhető, azt gyenge földrengésként minősítik, a 3-4,5-ös erősséget pedig érezhető földrengésként kategorizálják, mely általában nem okoz nagy katasztrófát, azonban a 8-as erősségnél nagyobb földrengés hatalmas pusztítást okoz. A Szecsuan tartományban történt földrengés következtében május 26-a 12 óráig 65080-an vesztették életüket.

Gao szerint a földrengés hullámának két fajtája van: a P-hullám és az S-hullám. A földrengés nyomás- (P) és nyírási (S) hullámának terjedési sebessége és módja közvetlenül idézi elő a katasztrófát.

„A P-hullám és az S-hullám sebessége nem azonos, másodpercenként néhány kilométer a földfelszínen, illetve a földkéregben."

A hosszú éveken át tartó kutatás eredménye megerősíti, hogy a földrengés keletkezésnek folyamata nagyon összetett. Még a legmodernebb tudományos berendezésekkel sem lehet pontosan megtudni a földrengés szabályait.

A földrengéssel kapcsolatban sokan tudják, hogy két fő földrengési zóna található Földünkön. A Csendes-óceán körüli Cirkum-Pacifikus övezet és az Alp-Himalájai öv, amely a Földközi-tenger térségétől húzódva Indonéziánál csatlakozik a Cirkum-Pacifikus övbe. A nyugat-kínai területek a második földrengési zóna mentén fekszenek, ezért Kínában gyakran történek földrengések.

Wenchuan megye környékén a történelem során több mint tíz, 6-os erősségű földrengés következett be. A korábbiakhoz képest a május 12-ei rengés nagyobb területet érintett és nagyobb mértékű pusztítást okozott. Gao ad magyarázatot a történtekre.

„Miért végzett ilyen pusztítást a május 12-ei földrengés? Először is, nagy erejű volt a földrengés, így nagy energiák szabadultak fel. Másodszor, a mai épületek magasabbak a régi idők házaihoz viszonyítva, melyek így könnyen rezonanciába kerülnek a talajmozgással."

Gao szerint egy nagyobb földrengést mindig sok utórengés követ. Ezekre is nagy figyelmet kell fordítani, melyek szintén okozhatnak károkat.

„El kell hagyni a nem biztonságos épületeket, mert újabb katasztrófa is bekövetkezhet, amit meg kell előzni."