A földrengés által sújtott Beichuan megyében a károsultak elhelyezésére szolgáló ideiglenes településen tudósítónk egy középiskolás fiúval, név szerint Liu Kaival beszélgetett. Ő az ott tevékenykedő önkéntesekkel együtt a károsultak elhelyezésén fáradozik. Ám a megérkezése utáni időszakban nagyon szorongott. Sun Qiang pszichológus a következőket mesélte.

„Ideérkezésének elején nagyon szorongott, alvászavarral küzdött. Szomorúan, csendesen ücsörgött a földön."

A pszichológus beszélgetésterápia alkalmazásával türelmesen meghallgatta a fiú gondolatait és azt, amit átélt, s szép lassan feloldotta a benne rejlő feszültséget. Arra késztette a diákot, hogy ahogy erejéből telik, tevékenyen vegyen részt a földrengés utáni munkában. A diák most már jobban érzi magát.

„Miután beszéltem elkeseredettségemről, enyhült a rám nehezedő lelki teher" - mondta a diák.

Feng Zhizheng pszichológus a következőket mondta.

„Tulajdonképpen a romok alatt rekedt emberek kimentésekor kezdődött meg a lelki segélynyújtás. Akkor a munkánk célja az volt, hogy reményt adjunk nekik a túléléshez, és elhitessük velük, hogy hamarosan kiemelik őket. Most pedig az itt elszállásolt károsultakat keressük fel, hogy elbeszélgessünk velük. Célunk az, hogy öntsék ki szívüket. Szorongnak és szomorúak. A beszélgetés során rájöttek, hogy mindenki félelmet érez. S így csökkent a rajtuk úrrá lett lelki nyomás."