Guiyang Kína első folyójának, a Jangcének és a harmadik folyójának a Gyöngy-folyónak a vízgyűjtőterületeit szétválasztó hegygerinc közelében fekszik, idd dombok, medence és völgy is szép számmal található. Ezen geográfiai feltételek között nem furcsa dolog, hogy dús növénytakaró fogadja a látogatókat. A guiyangi erdőpark Kínában az első vendégfogadó park, a város délnyugati részén helyezkedik el a belvárostól majdnem két kilométerre. A több mint 530 hektár kiterjedésű erdő tízegynéhány kilométer hosszan takarja a hegyoldalt, a legnagyobb ilyen képződmény Kínában. A guiyangi erdőpark egy igazi különleges vegetáció, a szépen tenyésző fafajták mind-mind a hegyvonulatok között nőnek, körülöttük csörgedező patakok, énekesmadarak és ? ha szerencséjük van a látogatóknak ? vadállatok láthatók, hallhatók...

A nagy kiterjedésű erdőpark tulajdonképpen az Erdészeti Tudományos Akadémia helyi kísérleti bázisa volt egykor. Korábban, amikor 1960-ban Chou En-laj akkori miniszterelnök szemleutat tett Guiyangban, a zöldellő növények láttán javaslatot tett egy, a nagyközösség számára nyitott erdőpark létrehozására. Azóta a bázison régen favágóként dolgozó emberekből erdővédők lettek. Liu Yun, egy sanghaji turista élményéről így beszélt tudósítónknak: 

"Eredetileg úgy terveztem, hogy két hetet töltök el Guiyangban, de itt olyan jó az időjárás, hogy három hétre maradtam. Az lenne a legjobb, ha legalább két hónapig maradhatnék."

Hasonlóan Liu asszonyhoz, sok turista letaglózva érzi magát a látványtól. A helyi fiatalok is nagy csáberővel rendelkeznek. Mire lenyugszik a nap, a belváros minden utcája attrakciókkal telik meg: a szökőkút terétől a keresztutcáig kisebb-nagyobb vendéglők sorakoznak, amelyeket szépen kivilágítanak, az utcákat hatalmas tömeg árasztja el. A vendéglátás kultúrája az odavalósiak életének fontos eleme, számos vendéglő éjfélig is nyitva tart, sőt az utca mellett sorakozó mozgó kocsis-falatozók is elég későn hagyják el a helyüket. A turisták, a helyiek, a szakácsok, a vendégekre vadászó alkalmazottak mind-mind nagyon élvezik ezt az életet. A pekingi Li Tong, aki először járt Guiyangba, nagyon megszerette a mozgó standok kínálatát. Mint mesélte:

"Első alkalommal vagyok Guiyangban, ellátogattam az esti piacra, belekóstoltam az esti forgatagba. A guiyangi esti piacon számtalan féle étel vásárolható, sőt mielőtt ide jöttem, Pekingben hallottam a híres helyi marhahúsos tésztáról. Nekem is nagyon ízlett! A guiyangi falatokra a csípősség jellemző, az erős ízéhez megfelelő illat kapcsolódik."

Guiyang több kínai várostól elüt abból a szempontból, hogy ebbe 38 nemzetiség lakosai települtek, ezért speciális nemzetiségi folklór alakult ki a városban. Amit azt előbb hallottak, azt a város egyik utcáján rögzítette tudósítónk, amikor ott hagyományos nemzetiségi ünnepséget rendeztek. Ilyenkor az országok sok részéről érkeznek vendégek az előadások megtekintésére. Guiyang külvárosában sok-sok nemzetiségi tanya épült, zömük fenntartotta jellemző vonásait, lakosai szintén tradicionális ruhákban járnak. Ha a tanyákban teszünk egy kirándulást, sok minden, a hétköznapi dolgoktól eltérő dolgot láthatunk.

Erről a guiyangi idegenforgalmi hivatal munkatársa, Wang Shengsheng asszony így számolt be:

"Nekünk a buyi, a miao és a dong nemzetiség mind-mind misztikus. A látnivalók között fontos helyen szerepel az életformájuk, a nemzetiségi kultúrájuk és az őseik élete."