 Hui Liangyu kínai miniszterelnök-helyettes, a kormánynak a földrengés utáni mentés és helyreállítás irányításával foglalkozó parancsnokságának helyettes vezetője június 24-én a kormány nevében a Kínai Országos Népi Gyűlés, azaz a palament állandó bizottságának beszámolt a pusztító erejű szecsuani földregés elleni küzdelemről, a helyreállítás és az újjáépítés alakulásáról. A kínai kormány az emberközpontúság szellemében végezte és végzi a mentési munkát. A továbbiakban erről hallhatnak részletesebben.
A május 12-ei Szecsuan tartománybeli Wenchuani földrengés után a kínai kormány az emberi élet megmentését tartotta elsődleges feladatának. A miniszterelnök-helyettes elsősorban a romok, a törmelék alatt rekedt emberek kimentéséről, a sérültek gyógykezeléséről és a károsultak elhelyezéséről tett jelentést. A legfrissebb adatok szerint több mint 1 millió 460 ezer veszélyeztetett embert mentettek meg, illetve telepítettek át. 84017 a romok illetve a törmelékek alatt rekedt túlélőt mentettek ki, 2 millió 40 ezer sérültet gyógykezeltek. Rövid időn belül 15 millió egyszázezer károsultat költöztettek el. Mivel idejében fokozták és fokozzák a járvány-megelőzési munkát, eddig nem tört ki komolyabb járvány, illetve nem volt komolyabb közegészségügyi esemény. Minimumra csökkentették a földrengéssel együtt járó másodlagos károk lehetőségét.
A miniszterelnök-helyettes jelentésében felsorolta az új Kína történetében a földrengés kapcsán előfordult „elsőket" és „legjobbakat". A többi között hangoztatta:
„Most először rendeltünk el háromnapos nemzeti gyászt, s először eresztettük félárbocra a nemzeti lobogót a természeti csapások során meghaltak emlékére. Most először engedtük be a külföldi mentő csoportokat a túlélők felkutatására, megmutatva Kína nyitottságát a világ felé. Most először több napon keresztül 24 órás folyamban a televíziók és rádiók élő adásokban számoltak be a földrengésről, a mentésről, a helyreállításról. A kínai hadsereg történetében eddig alig volt párja annak, hogy ilyen rövid időn belül ennyi katonát vonultatott fel a különböző haderőkből, hadnemekből a földrengés helyszíneire. Minden eddiginél nagyobb számban gyógykezelték a sérülteket. Minden eddiginél több sérültet szállítottak át a katasztrófa helyszíneiről más tartományokba és városokba gyógykezelésre. Minden korábbinál erőteljesebben koncentráltak a járvány- és a betegségelőzésre. Most utazott a legtöbb önkéntes a természeti katasztrófa helyszíneire. Most ajánlották fel a legtöbb pénzt- és segélyanyagot a károsultaknak a Kínai Népköztársaság kikiáltása óta. A rendkívüli romboló erejű katasztrófa elleni küzdelmek, a mentés során leginkább a kínai népnek a katasztrófával szembeni nemzeti hősiessége, tudatos áldozatvállalása most mutatkozott meg a legjobban."
A kormány tervei szerint még jobban figyelnek majd a károsultjak elhelyezésére, egészségügyi ellátásukra, a betegségmegelőzésre, az tönkrement infrastrukturális létesítmények helyrehozatalára és a termelés mielőbbi helyreállítására. A központi költségvetésből idén 70 milliárd jüant folyósítanak a helyreállítási munkára és az újjáépítésre. Hui Liangyu leszögezte:
„Az otthonok újjáépítése során a helyi adottságoknak megfelelően a takarékosság szellemében kell felhasználni a telkeket, hogy védjék a termőföldet. Most is mindent megteszünk a sérültek megmentésére. A lehető legnagyobb mértékben bevonjuk a károsultakat az újjáépítésbe. Minden áron emelnünk kell a károsult területeken élő lakosság jövedelmét."
„Az újjáépítési munka megtervezése során is az emberközpontúságot tartjuk szem előtt, elsősorban a károsultak alapvető életkörülményeinek javítására és a közművek kiépítésére koncentrálunk. Figyelembe kell venni a biztonsági és a gazdasági célokat, a földtakarékosságot, az ember és a természet közötti kapcsolatot" - hangsúlyozta Hui Liangyu.
|
