A Kínai Nemzetközi RádióA magyar nyelvű adás

Különjárat Tibetbe II
China Radio International
Belföldi hírek
Nemzetközi hírek

Kínai gazdaság

Kínai kultúra

Konyha

Utazás Kínában

Sport

Közmondások és mitoszok nyomában

Nyitott kapuk

Kínai kaleidoszkóp

Társadalmi élet
(GMT+08:00) 2008-07-30 17:10:30    
Vitorlázás

CRI
Eredete

A szállítóhajók felgyorsítására már az ókori egyiptomiak kitalálták a vitorlát a Kr. e. 4. században ? a megoldást aztán a rómaiak, görögök, kínaiak tovább tökéletesítették. Itt nem voltak kimaradások: minthogy a tenger állandó csatazajtól volt hangos, mindig újabb és újabb találmányok segítették a vitorlázás fejlődését, spanyolok, portugálok, olaszok, britek, hollandok jóvoltából (a modernkor vitorlásainál is ügydöntő jelentőséggel bírnak a technikai újdonságok).

Versenyszerűen II. Károly király korszakában bontottak vitorlát hajókon: mégiscsak jobb volt így vetélkedni York hercegével, mint a csatamezőn ? ne feledjük, néhány évvel korábban, a forradalom és polgárháború idején az angol főurak egymást akasztgatták szakmányban. Károly hollandiai száműzetése idején szeretett bele a vitorlázásba: a „yachting"-nak is hívott sportág minden bizonnyal a holland „jaght" szónak köszönheti nevét, ami az egyik könnyű, gyors hadihajót takarta.

Két évszázaddal később már nemzetközi viadalt rögzített a krónika: a New York Yacht Club több tagja egy 30 méteres schoonert épített, amelynek az America nevet adta, átzúdult vele az óceánon, hogy részt vegyen a Hundred Guineas Cup nevű versenyen ? ennek során egy kört kellett megtenni a brit és az ír sziget között elhelyezkedő Wight-sziget körül. Az America győzött, a legénység magával vitte a serleget, amelyet átkereszteltek America Cupra ? azóta az ezért folyó verseny a leghíresebb valamennyi közül. (A kupa egyébként egészen 1983-ig az amerikai indulók kezében maradt, ekkor döntötte meg uralmukat egy ausztrál óriásyacht.)

Olimpiai múlt

Először 1900-ban dagadtak vitorlák az olimpián ? igaz, a yacht-kategória kapcsán mindjárt felvethetünk néhány kérdőjelet. Először is, az amatörizmusra oly érzékeny olimpiai mozgalomban legalábbis fura, hogy a győztesek pénzdíjat kaptak a játékokon elért helyezésért. Meg aztán a nyílt kategóriában hendikepes viadalt tartottak, azaz a hajó súlyától függően plusz perceket adtak az eredményhez tonnánként ? márpedig az olimpiai szabályok nem tolerálják a hendikepes versengést; így aztán a sporttörténészek többsége az 1900-as viadalt nem tekinti a játékok részének.

Ez esetben az igazi rajt 1908-ra tehető, arra azonban nem vállalkoznánk, hogy végigtekintsük a hajóosztályok kavalkádját: bár a vitorlázás ettől fogva folyamatosan szerepelt a programban, szinte egyetlen olimpia sem akadt, amelyiken ugyanazok a hajóosztályok sorakoztak fel, mint a megelőző alkalommal. Az egyes típusok aszerint váltakoznak, hogy éppenséggel melyik került hullámhegyre, illetve hullámvölgybe a népszerűség tekintetében ? a tendencia azonban folyamatosnak tetszik, azaz: egyre kisebb hajók, egyre kisebb legénységgel. Míg a régi szép időkben 10-12 ember húzta a köteleket a fedélzeten, a sydneyi olimpián már csak egy háromfős csapatot felvonultató osztály maradt (a solingosoké ? ők ezzel búcsúztak is a játékoktól), ugyanakkor hat olyan akadt, amelyben egyetlen ember irányította a vitorlást.

Verseny, szabályok

Az olimpiákon jelenleg 11 hajóosztályban rendeznek versenyeket ? igaz, ebbe beletartoznak a szörfösök is, akiket külön, alább tárgyalunk.

A vitorlás hajóknál az az elv, hogy mindkét nemnek legyen egy-egy hajóosztálya egyfős és kétfős legénységekkel, további egy két- vagy háromfős hajó, és e három műfajban egy-egy nyílt kategória, amelyben férfiak és nők vegyesen, egymás mellett és ellen versenghetnek.

Férfiak.

Finn dingi. Az urak klasszikus, egyfős vitorlása, 1952 óta szerepel az olimpiai programban, hossza 4.5 méter, 10 négyzetméteres vitorlájának mozgatásához igen jó erőnlét kell, azaz megtermett uraknak való, akiknek súlya 70-100 kiló között mozog. Aki itt győzni akar, annak egyszerre kell kiváló fizikummal, remek taktikai érzékkel és elsőrangú vitorlázó-technikával bírnia.

470-es. Elsősorban a könnyebb testsúlyú vitorlázók számára ideális: ez a leginkább elterjedt, legnépszerűbb páros hajóosztály, minthogy a hajókat relatíve könnyű kezelni.

Csillaghajó (Star): a legrégebbi, ma is versengő olimpiai hajóosztály. Az első hajót 1911-ben bocsátották vízre, 1932 óta szerepel a programban, s bár Atlanta után ki akarták rakni, végül a NOB közbenjárására megmenekült a Star. Szintén kétfős legénység dolgozik a fedélzetén, a kormányos 70-100 kiló, a mancsaftnak viszont mázsa fölött kell nyomnia a mérlegen ? a 6.5 méteres hajóhossz és 22 négyzetméteres vitorlafelülethez kell is az ellensúly nagyobb oldalszélben.

Nők.

Laser Radial: az Európát felváltó új hajóosztály a fiatal egyéni vitorlázók kedvelt „iskolája" a gyorsabb osztályokba lépés előtt ? egyszersmind a hölgyek új hajóosztálya a 2008-as olimpiára. A vitorlája 19 százalékkal kisebb, mint a Laser hajóosztályé, azaz könnyebb bírni vele ? a versenyző ideális súlyának 60 és 75 kiló közé „illik" esnie.

470-es. Akárcsak a férfiaknál, a hölgyeknél is a 470-esekben lehet párban megvívni a többiekkel.

Yngling. Az Athénben bemutatkozott új, háromfős legénységet felvonultató hajó megtervezésekor a Solingot vették mintának, ugyanakkor az új „bárka" sokkal fordulékonyabb, mint az előd, még ha nem is tud akkora sebességre felgyorsulni.

Nyílt kategóriák.

Laser. Az egyik legnépszerűbb egyeshajó, általában ez vonzza a legnagyobb mezőnyt a játékokon. 4.2 méter hosszú, vitorlafelülete 7 négyzetméter.

49-es. Az átlagosnál valamivel könnyebb súlyú kormányost és mancsaftot igénylő hajó (mindkettő a 63-75 kilós sávba tartozzék), amely rendkívül gyors, akár 25 csomóval is haladhat. Igen szigorúan szabályozzák a hajó és a vitorla alakját, anyagát, így az uniformizált mezőnyben valóban a vitorlástudás és nem a technika dönt elsősorban.

Tornádó. Az egyetlen katamarán (kéttestű) hajótípus ? kialakításának köszönhetően persze a leggyorsabb valamennyi olimpiai hajó között. A fedélzetén ketten küzdenek az elemekkel: nagy szélben óriási erőfeszítést igényel a hajó kordában tartása, különösen, hogy 2002 óta egy plusz orrvitorla (spinakker) és egy plusztrapéz felszerelését engedélyezte a nemzetközi szövetség.

Meg kell még emlékeznünk a versenyek rendjéről is. Eszerint valamennyi hajóosztályban 11 futamot rendeznek (remélhetőleg a szélviszonyok ezt lehetővé teszik), kivéve a 49-eseket, amelyeknél 16-ot. A versenyeken az elért helyezés alapján pontokat kapnak a vitorlázók: mindenki annyit, ahányadik helyen végez ? akinek a végén a legkevesebb pontja van, az nyeri az aranyérmet. A 49-es osztály itt is kivétel: a régi, bónuszpontos rendszer szerint osztják a pontokat (amint az összes másik osztályban 1968 és 1992 között), amely az első hét helyezettet külön díjazza teljesítményéért. Eszerint az élboly a következő pontszámokat kapja: első 0; második 3; harmadik 5.7; negyedik 8; ötödik 10; hatodik 11.7; hetedik 13, minden további helyezésenként plusz 1 pontot kap.

Ha 10 vagy 11 futamot sikerül befejezni, a két legrosszabb eredmény kiesik ? ha 9 vagy annál kevesebb futamot rendeztek meg, akkor csak a legrosszabb.

Szörf

Eredete

A szörfdeszka és vitorla keresztezéséből született „windsurfing", más néven „sailboarding" két amerikai fiatalember, Hoyle Schweitzer és James Drake édesgyermeke ? ők gondolták azt, hogy a hullámlovasok sporteszközét meg lehetne fejelni egy vitorlával. Az 1968-as idea a nyolcvanas években vált igazán életképessé, amikor megjelentek a rövidebb, sokkal jobban kezelhető felszerelések ? ettől kezdve lett igazán népszerű világszerte, ma már több mint 15 millióan hódolnak e szenvedélynek.

Olimpiai múltja

Hol másutt, mint a szörfösök paradicsomában debütált az ötkarikás játékokon: az 1984-es Los Angeles-i olimpián vághattak először neki az óceánnak a versenyzők ? nyolc évvel később a hölgyek is bekapcsolódhattak. Rendre egy hajóosztály szerepel a műsoron, az azonban leginkább a sportszergyártók akaratán múlik, éppenséggel melyik a kiválasztott. Los Angelesben a Windglider, Szöulban és Barcelonában a Lechner Division II, Atlantában, Sydneyben és Athénben a Mistral volt a győztes, Pekingre viszont új termékkel rukkolnak elő: a NeilPryde RS:X fantázianevet viselő deszka egyetlen korábbira sem hasonlít, így mindenkinek újra kell tanulnia a kezelését.

Verseny, szabályok

Férfiak és nők külön versengenek, azonos típusú deszkán ? a versenyeken a helyezéseket ugyanazon az alapon döntik el, mint a vitorlázóknál.

Forrás: www.mob.hu