 mint ismeretes, a Nagy Fal a világ egyik legmonumentálisabb építményeként a kínai nemzet jelképe, melynek hossza meghaladja a 6000 kilométert. A Nagy Falat a több mint kétezer évvel korábban uralkodó Qin-dinasztia idején építették. Az ezt követő dinasztiák korában végzett felújítások és kiegészítések révén a Nagy Fal a 14-től a 17. századig uralkodó Ming-dinasztia idején nyerte el mai formáját. Aki Kínába érkezik, aligha mulasztja el a Nagy Fal megtekintését. Az Utazás Kínában című műsor mai adásában erről a látványosságról számolunk be.
Kínában a nyári vakáció idején indulnak útnak a legtöbben, jóllehet ilyenkor nagy a meleg. A Peking külvárosában fekvő Badalingnál mindig nagy a sürgés-forgás a Nagy Fal körül. Az olimpiai játékok miatt Pekingbe látogató James, egy amerikai vendég arra is szakított időt, hogy felkeresse a Nagy Fal badalingi szakaszát.
„Az hogy a Nagy Falat a világ újabb hét csodájának egyikévé választották, nagy megbecsülés. A Nagy Fal Kína nemzeti kincse, lenyűgöző látványt nyújt."
A Nagy Fal az ősi kínai nép csodája. A Qin-kori Shihuangdi császár idejétől a következő évezredig a Nagy Fal felújítása és meghosszabbítása a központi kormány éves feladatai közé tartozott. Történelmi feljegyzések szerint a Shihuangdi császár közel egymillió munkást küldött az építmény befejezésére, ami a teljes lakosság huszada volt. Az ókori Kínában nem használtak modern építészeti eszközöket vagy készülékeket, így hát a magas és hosszan elnyúló hegygerincre kézi erővel szállították fel a szükséges anyagokat. 
2007. július 8-án Portugáliában kiadták a „Világ újabb hét csodáját", melynek első helyén a Nagy Fal áll. A büszkeség és megbecsülés koránt sem jelenti azt, hogy a kínaiak nyugodtan hátradőlhetnek a karosszékben. Dong Yaohui, a Nagy Fal Kínai Szövetségének vezető-helyettese szerint a világ csodáinak listája hűen tükrözi a Nagy Fal jelentőségét a világban, de a mintegy ezer éve álló impozáns építmény állapota komoly aggodalomra ad okot.
 A Nagy Fal hossza miatt ezt nem egyforma építőanyagok felhasználásával építették, s mára aránylag súlyosan megrongálódott. Az utóbbi években a kormány fokozta a karbantartási és újjáépítési munkálatokat, s az átlagemberek is több figyelmet szentelnek az ügynek. Napjainkban a turisták többsége óvja a környezetet a Nagy Falnál, hogy az értékes ókori építmény állaga ne romoljon tovább. Ezzel egy időben néhányan nagyobb hírverés nélkül dolgoznak a Nagy Fal megóvásán. Nevük már nem is lehetne egyszerűbb: szemétgyűjtő önkéntesek.
„Kézzel szedjük a szemetet. Ha ezt látják a turisták, nem dobják el a szemetet, s ezzel valóra válik a célunk, vagyis az hogy gyakorlatias munkával alakítsuk a környéken járók gondolkodását, gondozzuk a régiséget."
A fal hatalmas sárkányhoz hasonlóan kanyarog a hegygerincen és a Góbi-sivatagon, illetve olyan helyeken keresztül, ahol mostoha körülmények uralkodnak. A hihetetlen nehézségek, viszontagságok ellenére a munkások megépítették a Nagy Falat, miközben számtalan megható történet született, melyeket az írók a legkülönbözőbb műfajokra ültettek át.
A Nagy Fal szakaszai közül a pekingi Badaling és a Mutianyu maradt fenn igazán jó állapotban. Ezeket keresik fel leggyakrabban a turisták. Dong Yaohui erről így számolt be. 
„A Nagy Fal mai szerepe egyrészt szellemi, másrészt materiális. Szellemileg a Nagy Fal a kínaiaknak megbecsülést hoz, ami erősíti a kínaiak nemzeti öntudatát. Anyagi örökségként és az emberi civilizáció szimbólumaként évente több mint 10 millió vendég látogat el a Nagy Falhoz, ami hozzájárul a turisztikára épülő helyi gazdaság erősödéséhez."
Edward Heath volt brit kormányfő a Nagy Falnál egykor azt nyilatkozta: Kína múltja és jövője egyaránt nagy vonzerővel bír. Amikor felért a Nagy Falra, azt látta, hogy látványosabb, mint a hímzéseken, fényképeken vagy festményeken látható Nagy Fal. Ebből is igazolva látszik a régi kínai szólás, mely szerint aki nem mászta meg a Nagy Falat, nem igazi hős.
|
