Sanghaj lakosssága 13 milliót tesz ki, világvárosnak számitható. De területe alig 6340 négyzetkilométer. Korlátozott helyén Kina legnagyobb gazdasági központja és kikötővárosa lett. Sanghaj az első az egész országában az ipari és a mezőgazdasági termelés összértékét , az export forgalmát és a kikötő teljesitmányét illetően.

Sanghaj a Jangce déli partján fekszik, utolsó mellékfolyója, a Huangpu átszeli a várost. A Jangce Wusongkou-torkolata a város központjától több mint 20 kilométerre fekszik. Az egész kikötó a Huangpu folyó 80 kilométeres partvonalán huzódik. A Huangpu folyó teremtette meg a kikötót. Anélkül nem lett volna mai Sanghaj.

Sanghaj a kinai modern ipar bölcsöje. A 19. évszázad negyvenes évei, azaz az opiumháboru után kereskedelmi város lett. A külföldi töke nagy mennyiségben áramlott be Sanghajba. Nemsokára Sanghaj a legnagyobb pénzügyi központja lett Tjávol-Keleten. Miközben létrejöttek a textil-, a gép, az élelmiszer- és más iparágak. Azóta az üzletemberek százezrei jönnek-mennek a világ minden részéből Sangghajba, ahol üzletek egymás mellett állnak az utcákon. Itt akár hazai, akár külföldi áruk kaphatók. A felszabadulás után Sanghaj mindig Kina legnagyobb ipari bázisa marad és a legtöbb adót és nyereséget adja az államnak. Ezért mindig fontos szerepet vállal magára az ország gazdasági életében.

Sanghaj Kina legnagyobb ipari és kereskedelmi városa. A könnyü- és a néhézipar miden ága itt található. Az ipar fejlett. Számos iparág igen jelentős az egész ország szempontjából. A vas- és az acélipar hagyományos iparág Sanghajban. A Baoshan Vas- és Acélmüvek fontos szerepet játszik az ország vas- és acélkohászatában. A város délkeleti külkerületében fekvő Jinshan Petrokémiaipari Vállalat az ország legnagyobb petrokémiaipari cégek egyike. A mult évszázad kilencvenes évei óta a hat huzó iparág, vagyis az autóipar, az elektronika- és a távközlésipari berendezésgyártás, a vas- és az acélipar, a petrokémiaipar és a preciziós vegyipar, a komplett erőmüvi és nagyméretü gépberendezésgyártás, az elektromos háztartási készülékgyártóipar tovább fejlődik. Ngy fejlődésnek indult az integrált áramkör, a számitógépipar, a modern biotechnika- és gyógyszeripar, az uj anyagipar is.

A reform és a külföldi felé nyitás uj lendületet adott Sanghajnak, gazdasága egyre gyorsabb tempóban fejlődik. Külön emlitést érdemel, hogy 1990-ben a kinai kormány ugy döntött, hoy fejlesztik Sanghaji Putong kerületét, amelyet a külföld felé nyitás fő szinhelyének nyilvánitott. Ezzel azt a célt kivánják elérni, hogy a gyorsan fejlődő Sanghaj előre vigye az egész Jangce folyó partmenti vidék fejlődését. Ez mozgatóerő lehet aaz egész nemzetgazdaság fejlesztésére.

Az uj Pudong kerület a Huangpu folyó-tól keletre, a Jangce folyó torkolatától nyugatra fekvő háromszög-övezet, amely a kinai tengerpartvonal középső szakaszának és a Jangce-folyó torkolatának összetalálkozásánál terül el közvetlejül a korszerü iparral rendelkező óváros közelében. Az uj Pudong kerület ma gyorsan, nagy lendülettel fejlődik. A külföldi üzletemberek egyre nagyobb mértékben fektetnek be. Számos multinacionális cég itt letelepedett. Közben a hazai cégek is tökét hoznak ide és gazdasági tevékenységet bonyolitanak. A Lujiazui pénzügyi és kereskedelmni övezet és a Huangpu folyó menti pénzügyi övezet egymással néz szembe. Ebből kialakult Kina legforgalmasabb és legnyüzsgőbb kereskedelmi negyede. A Jinqiao Exportcikkfeldolgozó Övezet a csucstechnika és a körszerü cikkek kifejlesztésére a jellemző. A Zhangjiang Tudományos Parkban egyre jobban fejlesztik a csucstechnikai ágazatokat, különösen a biogyószerelőállitást. A Waigaoqiao Vámmentes Zónában gyorsan fejlődik az exportcikkek bérben feldolgozása, a szolgáltatóipar és a reexport-forgalom.

A sanghaji városi kormányzat már kidolgozta a Pudong kerület fejlesztési tervét és nagy pénösszegeket folyósitott az infrastruktura fejlesztésére. A Yangpu és a Nanpu hidak átiveli a Haungpu-folyót és összeköti a két városrészt. A modern magas épületek gomba módra szaporodnak. Egymás után felépitették az uj légikikötóket és a mélyi vizü kikötóket valamint az ugynevezett informatikakikötőt. Sanghaj rövid multtal rendelkezik Kina más városaihoz képest, kevesebb történelmi öröksége, de modernebb városi képe van. Az elmult több mint 100 év alatt Sanghaj egy tengerparti kisvárosból több mint 10 millió lakosu nagyvárossá vált. Itt a telepesek száma messze meghaladja a bennszülöttekét (öslakosokét). Ők főleg Jiangsu tartomány déli részéből és Zhejiang tartományból települtek át Sanghajba. A két fajta lakosok hosszu időkön át integrálódott egymásba és megteremtették sajátos kulturájukat. A sanghaji nyelvjáráson Zhejiang tartománybeli tájszólás jegyei is találhatók. Sanghajban a népcsokások nagyjából hasonlitanak Zhejiang tartomnányéira . Sanghajban a Yueju és a Pingtan opera igen népszerü, amelyek a Zhejiang tartomány Shaoxing városának és Jiangsu tartomány déli részében fekvő Suzhou város helyi szinházi irodalma alapján alakult ki. A mai gadasági és társadalmi életben itt az emberek általában hatékonyabban cselekszenek és látnokiabbak, magasabb kulturális szintet képviselnek és jobb életet kivánnak, mint az országban másutt.