Mai adásunkban a Shaanxi tartomány székhelyén, Xi'anban található Kőtáblák Erdeje Múzeumról, vagyis az ősi kínai kalligráfiai művek múzeumaként emlegetett helyről számolunk be.

A kalligráfiai műveket megörökítő kőtáblák fontos helyet foglalnak el az ősi kínai kultúra történetében. Réges-régen a kínaiak gyakran véstek bizonyos történeteket sziklákra vagy kőtáblákra, melyek műemlékekként, jelképekként szolgáltak. Néha hirdetés, közlemény is került a kövekre. A kínaiak az írásokkal televésett köveket, sziklákat „kőtábláknak" nevezik. Régebben a kőtáblák a fontos művekhez hasonló funkciót ellátva örökítették meg a történelem alakulását, más részről pedig bemutatták az ősi kínai kalligráfia művészetét is.

A xi'ani Kőtáblák Erdeje Múzeum olyan hely, ahol az ősi kőtáblákat egy helyen őrzik, miközben múzeumként is szolgál, ahol a régi kalligráfiai művek kerülnek kiállításra. A helyet másként a „kövek könyvtáraként" is emlegetik. Zhao Liguang, a múzeum igazgatójának elmondása szerint a kőtáblák őrzése 1087 évre nyúlik vissza, tehát már közel ezer éves múltja van.

„Az Északi Song-dinasztia idején pontosan 1087-ben Lu Dazhong, a folyóvízi közlekedéssel foglalkozó akkori hivatalnok javaslatára és irányítására az ország ismert kőtábláit a mostani Kőtáblák Erdejének helyszínére szállítatta, ami a mai múzeum megalapítását jelentette. Ezt követően a Jin-, a Yuan-, a Ming- és a Qing-dinasztia uralkodása alatt többször kiegészítették és restaurálták, és szép lassan kialakult a mai múzeum."

A xi'ani Kőtáblák Erdeje több mint 4000 táblából áll, melyekre az elmúlt több mint 2000 évben megfogalmazott szövegeket vésték fel. Yamamoto Kenji japán professzort igen érdeklik ezek a műalkotások.

„A xi'ani Kőtáblák Erdejében igen értékes régiségeket őriznek a legkülönbözőbb korszakokból. A kőtáblák a különböző szakterületek szakértői számára értékes anyagok."

A kalligráfiai múzeumban még idegen nyelvű írások is láthatók néhány kőtáblán. Közülük az egyik a nemzetközi szinten is ismert Daqin (Róma) nesztoriánus keresztény tábla. A 781-ben készített táblán olvasható szöveg a kereszténység kínai elterjedését rögzíti. A táblát elkészítők még ősi szíriai és kínai írásjelekkel 72 keresztény szerzetes nevét is feljegyezték. A táblán többek között egy kereszt is látható. Ezeket az írásokat a nemzetközi tudóstársadalom is nagy becsben tartja, fontos bizonyítéka az ősi kínai, európai és közép-ázsiai cserekapcsolatoknak.

A látogatók nem csak a történelmi eseményekről olvashatnak a kőtáblákon, hanem gyönyörködhetnek a kínai kalligráfia művészetében. A Kőtáblák Erdejében látható táblák közül sokra az ősi kínai kalligráfusok műveit vésték fel, melyek egykor a művészet elsajátításának hasznos kellékei voltak. Geng Huilinget, a Tajvani Műszaki és Tudományos Egyetem professzora sokat foglalkozik a táblákkal.

„Jóllehet a hely csak 920 éves múltra tekint vissza, ám itt így is Kína 5000 éves múltjáról kaphatunk képet. A kalligráfia a kínai kultúrára jellemző különleges művészet. A történelmi szövegek, írások szépsége és a feljegyzett tények mind-mind jellemzők ezekre a kőtáblákra."

A xi'ani Kőtáblák Erdeje Múzeum úgy tervezi, hogy 300 millió jüant fordít a hely bővítésére, megduplázva ennek jelenlegi területét. Qiang Yu, a múzeum egyik igazgatója erről a következőket mondta.

„A kőtáblák digitális erdejét fogjuk kiépíteni. A táblákat animálni fogjuk, és ezek még mobiltelefonon is megtekinthetők lesznek. Ezek írásokat, jeleket, animációs filmet tartalmaznak majd. Mindez közelebb hozhatja egymáshoz a látogatókat és a kultúrát."