Teng Hsziao-ping már általános iskolásként részt vett forradalmi akciókban, s 1919 őszén a helyi iskolából a sikeres vizsgát követően a franciaországi ösztöndíjas útra előkészítő Chongqing iskola tagja lett. 1920 nyarán utazott Franciaországba, ahol tanult, és munkát is vállalt.

Teng Hsziao-ping 1922-ben belépett a Kínai Ifjak Kommunista Pártjába, 1924-ben pedig a Kínai Kommunista Pártba. 1926 elején a volt Szovjetunióba utazott, ahol folytatta tanulmányait. 1927 tavaszán tért vissza Kínába. Először Xi'anba küldték, ahol politikai munkával foglalkozott Feng Yuxiang Guominjun csoportjánál. A Kuomintang párt és a Kínai Kommunista Párt első együttműködésének megbukása után nevét Teng Hszian-sengről (Deng Xian-sheng) Teng Hsziao-pingre (Deng Xiao-ping) változtatta, s még ugyanebben az évben augusztus 7-én Wuhanban részt vett a Kínai Kommunista Párt rendkívüli ülésén. S még az év végén a központi bizottsággal együtt Sanghajba költözött át. 1928-ban és 1929-ben a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának titkárává választották. 1929 nyarán Teng Ping néven a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának képviseletében Guangxiba utazott, ahol Zhang Yun-yival, valamint a KKP más vezetőivel együtt sikerre vitt két felkelést, a kínai forradalom történetének híres Baise és Longzhou felkelését, létrehozta a Kínai Munkás-Paraszt Vörös Hadsereg 7. és 8. hadtestét, továbbá a Zuojiang és Youjiang elnevezésű központi támaszpontot. Teng Hsziao-ping saját maga lett a két hadtest politikai vezetője. 1931 nyarán a jiangxi központi támaszpontra került, ahol egymás után a KKP Ruijin és Huichang megyei központi bizottságának titkáraként dolgozott, Jiangxi tartomány propaganda-osztályának vezetője volt. Mao Ce-tung helyes irányvonalának támogatása miatt felmentették tisztségétől az akkori KKP baloldali erejének vezetői. Később a Vörös Hadsereg politikai főnökségének főtitkára, és a politikai főnökség Hongxing (Vörös csillag) című lapjának főszerkesztője lett. 1934 októberében a központi Vörös Hadsereggel megkezdte a hosszú menetelést, s év végére a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának titkárává választották. 1935 januárjában részt vett a KKP KB Politikai Bizottságának kibővített Zunyi ülésén, melyen megválasztották és meghatározták a KKP új központi vezetését élén Mao Ce-tunggal. Ettől kezdve Teng Hsziao-ping a kínai Vörös Hadsereg első hadteste politikai főnöksége propaganda-csoportjának vezetője volt.

A japán agresszió elleni háború kitörése után a Nemzeti Forradalmi Hadsereg 8. hadereje politikai főnökségének helyettes vezetője volt. 1938 januárjában a 8. haderő 129. hadosztályának politikai tagja. Ez idő alatt a hadosztályparancsnokkal, Liu Bo-chenggel létrehozta a Taihang és Taiyue, valamint más japán agresszió elleni támaszpontokat egyes észak-kínai területeken. 1942 szeptemberében a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Taihangi Tagozatának főtitkára, s a 1943. október 10-én ügyvivő titkára volt a KKP KB észak-kínai tagozatának, egyúttal vezette a munkát a Balujun, azaz a 8. haderő székhelyén. Rendkívül nehéz körülmények között vállalta és vezette az észak-kínai területek agresszió elleni támaszpontjainak átfogó párt- és kormányzati munkáját. 1945-ban a Kínai Kommunista Párt 7. kongresszusán a KKP Központi Bizottságának tagjává választották.

Kedves hallgatóink, ismertetésünk hangzott el Teng Hsziao-pingről, a nagy kínai vezetőről.