A bankszféra volt az első kínai gazdasági ágazat, amelyet érintett a globális pénzügyi válság. Ugyanakkor a kínai pénzügyek jelenlegi helyzete azt mutatja, hogy a csapás nem súlyos, aminek fő oka az, hogy a kínai devizatartalékból főleg a biztonságosabb amerikai államkötvények vásárlásába fektettek. Mivel az amerikai kormány átvette a két amerikai jelzáloghitelező intézetet, a Fannie Maet és a Freddie Mac-et, ezért biztosított lesz a kínai pénzintézetek által tőlük vásárolt kötvények és kamataiknak visszafizetése.

Yi Gang, a Kínai Népi Bank elnök-helyettese szerint ma a kínai bankszférában elegendő a forgóeszköz; a tőkebeáramlás és a tőkekiáramlás egyensúlyban van, de Kínában tovább fokozzák a tőkeforgalom felügyeletét. A megfelelően laza valutapolitika végrehajtásával és a hitelezési mérték növelésével mérséklődhet a kis- és a középvállalkozások hitelfelvételének gondja.

Li Yang, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Pénzügykutató Intézetének vezetője szerint tanulni kell a jelenlegi pénzügyi krízisből, tehát következetesen azt az elvet kell követni, amely szerint a bankszférának mindig a reálgazdaság érdekét kell szolgálnia, elkerülve a bankszféra túlfűtöttségét. A többi között hangoztatta:

„A befektetési bankok jó pénzintézménynek mondhatók, de az utóbbi években olyan pénzintézetekké váltak, amelyek vagy másokat képviselve spekuláltak a kötvényekkel, vagy saját érdekükben spekuláltak, vagy saját részvényeikkel spekuláltak. Ezzel kapcsolatban nem tanulhatunk tőlük. Ez az első pont. A második: fokozni kell a várható kockázatok ellenőrzését. Próbáljuk kezdetben kiszűrni a kockázati tényezőket. A harmadik pont: egyenletes ütemben kell fejleszteni a közvetlen és a közvetett hitelezéseket."

Szeptember óta a globális pénzügyi válság hatására a kínai gazdaság növekedési mértéke csökkent. Ezt figyelembe véve a kínai kormány módosította makrogazdasági politikáját, aktív pénzügypolitikát és a megfelelően laza valutapolitikát vezetett be. Tíz intézkedést dolgoztak ki a belső fogyasztás növelése céljából. Gazdaságélénkítő programot készítettek, amelynek keretében 4000 milliárd jüant fektetnek a gazdaság fejlesztésére.

Az gazdaságélénkítő csomag várhatóan 1,8 %-kal emelheti a gazdasági növekedést, ami hozzájárul a következő évi várható 8-9 %-os növekedési mértékhez.

A jelenlegi pénzügyi válság elősegíti a kínai gazdasági szerkezetváltást. Tehát megváltozhat az a helyzet, hogy a gazdaság növekedése nagymértékben függ a külkereskedelem alakulásától. A nemzeti fogyasztás növelése egyenletesebbé teszi a gazdasági ágazatok fejlődését. Wang Jun kínai pénzügyminiszter-helyettes szerint a belső fogyasztás növelésére irányuló lépések kedvezően hatnak a világgazdaságra is. Többek között kiemelte:

"Először, a hazai fogyasztás bővítéséről szóló politika kedvez a fejlődő országoknak, különösen a nyersanyag-exportáló országoknak. Kínában nagy erővel fejlesztik az infrastruktúrát, köztük a vasútépítést, amihez növelik a nyersanyagimportot. Másodszor, a kínai vállalatok és cégek újabb műszaki rekonstrukciókat hajtanak végre, ami nagymértékben bővíti a technológia importját."

A kínai kormány arról döntött, hogy december elsejétől megszüntetik az acéláruk, a gabonafélék, néhány vegyipari és más termékek után az exportadót. Ez az intézkedés serkentheti a kivitelt. Fan Gan neves kínai közgazdász leszögezte:

"A súlyos válságban az emberek jövedelme csökkenhet, ezért sokan nem vásárolnak majd márkás termékeket, viszont a közszükségleti cikkek és az alacsonyabb árfekvésű termékek továbbra is keresettek maradnak. Kína éppen az ilyen fajta áruk egyik fontos gyártója."