A televízió, a telefon és az internet segítségével egyre inkább terjedőben van a távoktatás, melynek révén egyre könnyebb a tudományok népszerűsítése, és a vidékiek is aktívabban vehetnek részt a képzésben. Mai adásunkban arról számolunk be, hogy a kínai falvakban a parasztok a távoktatáson keresztül miként sajátítják el a fejlett mezőgazdasági tudást, és miként növelik a jövedelmüket.
Shaoshan a közép-kínai Hunan tartományban található. A falu körülbelül 5 négyzetkilométeres területen terül el, ahol több mint 1600 ember lakik. Régebben a helyi parasztok hagyományos módszerek szerint ültették a rizst, de ennek a hatékonysága ingen csekély volt. Két évvel ezelőtt egy új típusú „szuper rizst" kezdtek el használni, melynek révén a termelés hatékonysága a duplájára nőtt. Li Dinghong, egy helyi paraszt tudósítónknak nyilatkozott.
„Ha nehézségem támad, akkor az interneten kérdezem meg a kínai Agrártudományi Akadémián dolgozó szakemberektől, hogy mi a teendő."
A faluban létrehozták a távoktatási hálózat szolgáltatási állomását, ahol televízió, számítógép és műholdas rendszer is működik és rendelkezik más korszerű távközlési berendezésekkel. A technológia alkalmazásával az agrárszakemberek felvehetik a kapcsolatot a parasztokkal szerte az országban. A shaoshani parasztok hetente három alkalommal összegyűlnek az állomáson, hogy közösen hallgassák meg a szakértők előadását.
A shaoshani falu példájához hasonló több is található Kínában. Statisztikai adatok szerint a távoktatási hálózat szolgáltatási állomásait 12 tartományban építették ki. Például Guizhou tartományban több mint 17 ezer ilyen állomás van.
Yuan Longping, a világszerte ismert agrárszakértő is szokott konzultálni az interneten keresztül.
„Nálunk a parasztok több problémával kell, megküzdjenek, ezért például arra voltunk kíváncsiak, hogy a keresztezés révén kinemesített rizsfajták mennyiben különböznek az eddig használatostól. Yuan szerint a keresztezés révén létrehozott rizsfajta több termést hoz, és jobb minőségű."
Emellett a parasztok a hálózat révén megtanulhatják, hogy miként kereshetnek piacot a termékeiknek. Például megismerhetik, hogy máshol mit termelnek, milyen állatokat tenyésztenek, és a piaci keresletnek megfelelően hozhatnak döntést. Ma Jin, a Hunan tartománybeli Huaqiao falu gyapottermelőket tömörítő szövetségének elnöke a következőket mondta erről.
„A hálózat révén időben megismerhetjük a térségek, sőt a nemzetközi piac igényét. A szövetség létrehozásakor csak 50 tagunk és fél hektárnyi földünk volt, de jelenleg már több mint 20 hektárral rendelkezünk és több mint 5000 tagunk van."
Hosszú időn át a kínai mezőgazdasági termelés kis családi gazdaságokban folyt (egy család mint egy termelési egység). Korábban az agrártudományok népszerűsítése nem érte el a szétszórtan élő parasztokat. A hálózat fejlődésével a helyzet mára sokat változott, és egyre több paraszt nem a bevett szokások szerint, hanem a tudományos technológiák ismeretében termel, és adja el a termékeket. A mezőgazdasági termelés sok helyütt új útra lépett.
|