Teng Hsziao-ping 1954-ben a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, szervezési főosztályának vezetője, miniszterelnök-helyettes, egyben a Honvédelmi Bizottság alelnöke volt. Fontos része volt a Gao Gang és Rao Shu-shi, a KKP megosztására és a KKP, valamint az ország legmagasabb hatalma megkaparintására irányuló törekvése elleni harcban. 1955 áprilisában a Kínai Kommunista Párt 5. kongresszusán a KKP KB PB-ának tagjává választották. 1956 szeptemberében a KKP Központi Bizottságának 8. kongresszusán beszámolót tartott a KKP szervezeti szabályzatának módosításáról. A KKP 8. kongresszusosának első plenáris ülésén a KKP KB PB Állandó Bizottságának tagjává és a Központi Bizottságának főtitkárává választották meg. Ezzel fontos tagja lett a Mao Ce-tung által vezette KKP felső vezetésének. 1959-ben a Kínai Kommunista Párt központi katonai bizottságának állandó tagja. A KKP főtitkári tiszt betöltésének 10 esztendejében közreműködött a KKP elnökével, alelnökével a KKP Központi Bizottságának hétközponti munkájában, hatékonyan hozzájárult a szocialista rendszer létrehozásához, a Kína adottságainak megfelelő szocialista út keresésében.

1956 és 1963 között többször utazott Moszkvába, ahol tárgyalt a szovjet vezetőkkel, s határozottan megvédte a Kínai Kommunista Párt független és önálló elvi álláspontját.

1966-ban, tehát a kulturális forradalom kezdetekor felfüggesztették minden tisztségéből. Később dolgozott Jangxi tartomány Xinjian megyéjének egy traktorgyárában is. 1973 márciusában miniszterelnök-helyettesi tisztségébe került. 1974-ben a kínai kormányt képviselve részt vett az ENSZ 6. rendkívüli közgyűlésén, amelyen kifejtette Mao Ce-tung a harmadik világgal kapcsolatos elméletét. Ő vezette és fogalmazta a Csuo En-laj miniszterelnök által a 4. Kínai Országos Népi Gyűlés első plenáris ülésén a kormány munkájáról tartott beszámolóját.

1975 januárjában a KKP KB-ának alelnökévé miniszterelnök helyettessé, a központi katonai bizottság alelnökévé és a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg vezérkari főnökké nevezték ki .

Csou En-laj miniszterelnök megbetegedése után, Mao Ce-tung elnök támogatásával ö vezette a párt- és kormány valamint a hadsereg munkáját, eközben megindította a kulturális forradalom előidézte zavaros helyzet átfogó rendezését. Az általa kezdeményezett és vezetett ez irányú munka őszinte támogatásra talált az egész országban és szembetűnő hatékonysággal működött. A négyek bandája ragálmainak következtében 1976-ben ismét minden tisztségéből leváltották.