|
Idén február 18-ára esik a kínai hagyományos tavaszünnep, ami a holdnaptár szerint az új év kezdetét jelenti. A kínaiak számára a tavaszünnep különös jelentőséggel bír, hiszen ilyenkor össze szoktak gyűlni az emberek, családtagok, hogy együtt ünnepeljék az új évet. Ám Kína több vidékén a tavaszünnep idején nemcsak összegyűlnek az emberek, hanem együtt sportolnak, játszanak is. Mai műsorunkban a tavaszünnep idején megtartott hagyományos kínai népi sportokról lesz szó.
Kezdjük a „Qianghuapao"-val, vagyis a „petárdarablással". Ez a sport leginkább Dél-Kínában népszerű. Egy körbehatárolt pályán zajlik a játék, melyben csak férfiak vesznek részt. A verseny során két csapatnak kell megküzdenie egymással. A játék elején a bíró felrobbant egy pertárdát, amely a levegőbe lő egy színes vasgyűrűt. A két csapat tagjainak a levegőből visszazuhanó gyűrűt kell elkapniuk. A gyűrűt birtokló csapat akkor nyer, ha az ellenfél térfelére ezt át tudja vinni, és a földre tenni. Wei Xiaokang, a Kínai Központi Nemzetiségi Egyetem népi tömegsportot tamulmányozó professzora a következőket mondta erről a játékról.
„A petárdarablás kicsit olyan, mint az amerikai futball. Úgy is mondhatnám, hogy ez a bátor férfiak sportja. Vannak, akik távol-keleti rögbinek nevezik."
A történelmi dokumentumok alapján ez a népi játék több mint 500 éves múltra tekint vissza. Ám van egy másik hagyományos sport, mely még ennél is régebbi és népszerűbb. Ez az oroszlántánc. Talán van olyan magyar hallgatónk, akinek ez ismerős lehet kung-fu filmekből, sőt talán személyesen is látott már oroszlántáncot. Az oroszlán nem honos Kínában, sőt az ókori kínaiak nem is ismerték ezt az állatot. Vajon akkor miért nevezték el oroszlántáncnak? - kérdezhetik joggal. A választ ismét Wei Xiaokang professzortól hallhatják.
„Az oroszlántánc eredetéről van egy mese. Úgy tartják, hogy az ősi Kínában gyakran pusztított járvány, amely következtében rengeteg ember életét vesztette. Ám volt egy szent állat, amelyet „Nian"-nak hívtak. Ha a „Nian" megjelent a járvány elterjedésekor, a betegség eltűnt. Ezért a tavaszünnep idején az emberek bambuszból és színes kelméből megalkották „Nian"-t. Zenétől kísérve táncoltak a „Nian"-nal, miközben békéért és biztonságért fohászkodtak. A „Nian" alakja az oroszlánhoz hasonlít, ezért később oroszlántáncként kezdték el emlegetni."
Az oroszlántáncot szinte egy lapon lehet említeni a sárkánytánccal. A sárkány a kínai nép egyik legfontosabb szimbóluma. Több varázserővel is felruházták, például képes esőt fakasztani. A parasztok eredetileg azért járták el a sárkánytáncot, hogy esőt hozzanak, ám idővel népszerű népi sporttá vált. A Tang- és Song-dinasztia korában sárkánylampion-táncot jártak. Ismét Wei Xiaokang professzort hallják.
„A sárkánylampion-táncot általában este járták el. Kis lampionokat fűztek fel a sárkány testére, így este az embereknek különleges látványban lehetett részük."
|
