Tudósítónk jelentése szerint a NATO 26 tagországának külügyminisztere március 5-én Brüsszelben ülésezett. Több órás vita után úgy döntöttek, hogy helyreállítják a hivatalos párbeszédet Oroszországgal. Az erről szóló döntés hosszas vita után született meg, és a résztvevők végül leszögezték azt is, hogy a NATO-orosz párbeszédnek érintenie kell azokat a problémákat is, melyek kapcsán eltér a két fél álláspontja, így például Grúzia ügyét is.
A NATO és Oroszország közötti kapcsolat felújítása volt a legfontosabb téma az EU külügyminiszteri ülésén. Jaap De Hoop Scheffer NATO-főtitkár és Hillary Clinton amerikai külügyminiszter közbenjárásával a szervezet tagországainak külügyminiszterei úgy döntöttek, hogy felújítják a NATO-Oroszország Tanács (NRC) tevékenységét.
Tulajdonképpen ez a döntés az Obama-kormány munkájának egyik fontos eredménye, és jelzi az Egyesült Államok és Oroszország közötti feszültség enyhülését Barack Obama hivatalba lépése óta. Az USA azért szeretné helyreállítani a kontaktust Oroszországgal, mert például az afganisztáni kérdéssel kapcsolatban a NATO azt reméli, hogy Oroszország berendezéseket és árucikkeket ajánl fel az Afganisztánban állómásozó NATO-erőknek. Emellett a NATO igényt tart Oroszország együttműködésére és támogatására a védelmi munkában és azt szorgalmazza, hogy Oroszország térjen vissza a hagyományos fegyveres erők korlátozásáról szóló megállapodáshoz.
Igor Ljakin-Frolov orosz külügyi szóvivő-helyettes március 5-én kifejtette: országa üdvözli, hogy a NATO felújítja a kooperációt Oroszországgal, ami fontos és helyes lépés. Ugyanakkor sajnálatának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy ez a döntés nem a NATO és Oroszország közös határozata.
Tulajdonképpen a NATO és Oroszország között a grúz kérdéssel kapcsolatban több nézeteltérés van. A NATO reméli, hogy Oroszország álláspontja változni fog.
Szakértők szerint a két fél közötti fő konfrontációt a rakétapajzs kiépítése és a NATO keleti bővítése jelenti.
A legnagyobb problémát a rakétaelhárító rendszer jelenti. A Bush-kormány idején került kidolgozásra a Lengyelországba és Csehországba telepítendő rakétapajzs terve, melyet Oroszország hevesen ellenez. Oroszország szerint a program fenyegetést jelent nemzetbiztonságára. Barack Obama amerikai elnök kifejtette, hogy újra fogja gondolkodni a tervet. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a NATO külügyminiszteri konferenciáján kifejtette, hogy a bázis kiépítése Irán miatt szükséges, és nem irányul Oroszország ellen.
A NATO keleti bővítése a másik probléma a két fél között. A hidegháború után több kelet-európai ország csatlakozott a NATO-hoz, s az észak-atlanti szervezet már Oroszország kapujánál van, amivel nem tud megbékélni Oroszország.
Szakértők kifejtették, hogy talán változás áll majd be a két fél közötti kapcsolatok fejlődésében, ám a valós kölcsönös bizalomtól még messze vannak.
|