 A globális monetáris válság hatásainak elhárítása céljából Kínában egymást követően dolgoztak ki terveket. Kialakítottak egy 4000 milliárd jüan értékű programot, és tíz iparágazat - köztük az autóipar, a vas- és acélipar - fellendítéséről határoztak. Az ONGY jelenleg is zajló ülésszakán a kínai kormány ismét előterjesztette, hogy idén 950 milliárd jüanos deficittel számolnak a belső kereslet bővítése és a lakosok megélhetésének garantálása érdekében. Ezeket a lépéseket a mostani gazdasági válság kezelése céljából hozták. A fenti számokból jól látható, hogy Kína lépéseit nem az alkalom szülte, hanem szoros összefüggésben vannak Kína fejlődésének stratégiájával.
Wen Jiabao kínai kormányfő március 5-én a kormánybeszámolóban megjegyezte: az idén hazánkban a 8%-os GDP-növekedés a cél, az új munkahelyek száma meg fogja haladni a 9 milliót, a fogyasztói árindex (CPI) emelkedése pedig 4% körül lesz.
Kétségtelen, hogy a kínai kormány az idei munka elsődleges feladatának tekinti a gazdaságnövekedés fenntartását. A gazdaságnövekedés garantálása érdekében hozott intézkedések közül a belső kereslet - különösképp a lakossági fogyasztás - bővítésére helyezik a legnagyobb hangsúlyt a gazdaságnövekedés fenntartására gondolva. A kínai gazdaság helyzetét jól ismerők tisztában vannak azzal, hogy a kínai gazdaság növekedését főképpen tőkebefektetéssel és exporttal segítették elő, a lakossági fogyasztás csak 40%-át tette ki a gazdaság növekedésének, ami sokkal alacsonyabb, mint a fejlett országokban.
Ennél fogva jelenleg a belső kereslet élénkítésében mindenekelőtt a lakossági fogyasztás ösztönzését kell előtérbe helyezni. A 4000 milliárd jüanos beruházási csomag megvalósításában vagy az élénk pénzügyi és bankpolitika érvényesítésében egyaránt a lakosok jövedelmének és a néptömegek megélhetésének emelése, a lakossági fogyasztás élénkítése a fontos kiindulópont. Ezek a lépések nemcsak a gazdaság rövid távú fejlődését szolgálják, hanem azt a célt is, hogy megváltozzon a gazdaság növekedésének szerkezete, és a jövőben ne csak tőkebefektetéssel és exporttal fejlesszék a gazdaságot. Célunk az, hogy a lakossági fogyasztás arányának fokozatos emelésével a beruházás, a fogyasztás és az export hasonló arányban, stabilan járuljon hozzá a gazdaság fejlesztéséhez.
A kínai kormány nemrégiben tíz nagy termelőágazat fellendítéséről dolgozott ki terveket, melyek nemcsak a vas- és acélipart, a petrokémiai ipart, a színesfémipart és egyes más hagyományos ágazatokat, hanem az elektronikai és az információtechnológiai ipart, valamint a modern áruforgalmazás területét is érintik. A pénzügyi válság közepette nemcsak a gazdaságfejlődés, hanem a kínai gazdasági szerkezet időszerű átalakítása is igényli a fenti intézkedéseket. Az ONGY idei ülésszakán a kormányfő munkabeszámolójában a gazdasági növekedés biztosításán kívül a gazdasági szerkezet átalakítása is nagy hangsúlyt kapott.
A gazdasági szerkezet kiigazítása azt követeli a kínai termelőágazatoktól, hogy azok hatékonyan állítsanak elő magas minőségű termékeket energiatakarékos és környezetkímélő technológiával a versenyképesség emelése érdekében.
A globális monetáris krízissel szemben foganatosított intézkedéseket áttekintve az látható, hogy a kínai kormány elég sok pénzt szán a társadalombiztosításra, a vidékfejlesztésre és az alacsony jövedelműek bevételének emelésére. Ebben az évben 950 milliárd jüanos deficitet irányoztak elő, melynek bizonyos részét a gazdaság- és a társadalomfejlődés gondjainak megoldására fogják fordítani.
A nemzetközi pénzügyi válsággal szemben tett lépések látszólag függetlenek egymástól, de ennek egészét tekintve szoros kapcsolatban vannak egymással, egyben segítik egymást. Ezek a lépések hosszú távra szólnak, melyekkel megoldhatóvá válnak a városok, a vidék és a különböző régiók kiegyensúlyozott fejlődésének előmozdításában, a kínai gazdaság és társadalom fenntartható fejlődésében jelentkezett sürgető problémák.
|
