A kínai fejlődéssel foglalkozó reprezentatív fórum 2009-es ülésének szünetében tudósítónk Li Yizhong minisztert faggatta, aki elmondta, hogy a nemzetközi pénzügyi válság hatásának felszámolása érdekében a kínai kormány a múlt év novemberében bevezette a 4000 milliárd jüanos gazdaságélénkítő programot, ez év elején pedig az autóipart, az acélipart és a textilipart magában foglaló tíz ágazat fellendítéséről szóló programot. Bizonyos, hogy ezek az intézkedések már most jelentős mértékben elősegítették az érintett ágazatok fejlődését.

„Néhány iparágazatban pozitív változások következtek be. A múlt év novemberében az áramtermelés 7,5%-kal, decemberben pedig 8,7%-kal csökkent az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Idén március első 20 napján azonban 0,9%-kal emelkedett az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva, ami a visszaesés megállását jelezte. Az év első két hónapjában a nyersacéltermelés 2,4, az acéláruk termelése pedig 3,1%-kal volt több. A könnyűipar 7,6, a textilipar pedig 5,8%-kal nőtt. Idén februárban több mint 800 ezer darab autót értékesítettek. Mindez jó jelnek mondható" - mutatott rá a miniszter.

Az ipari tárca vezetője szerint korai azt mondani, hogy javulásnak indult az egész kínai ipar. Három tényező támasztja alá a miniszter véleményét.

Először is, a világgazdasági helyzet nem jó. Egyre kisebb mértékű fejlődést jósolnak a világgazdaságot tekintve. Ez nagyon kedvezőtlen hatással van a kínai gazdaságra. Másodszor, rossz hír, hogy a kínai acéltermelés emelkedett ugyan, de az árak ismét visszaestek. Ennek oka az, hogy az acélból nagyobb a kínálat a keresletnél. Harmadszor, még nem oldódtak meg a kis- és a középvállalkozások gondjai. Felépülésük nélkül a kínai ipar és gazdaság nem érhet el stabil és gyorsabb fejlődést, nem lehet szó gyors és jó gazdaságfejlődésről" - állapította meg a miniszter.

„Jelenleg elsődleges feladatunk az, hogy következetesen, alaposan véghezvigyük a bevezetett intézkedéseket. Még nem teljes egészében érvényesítették azt a kormányintézkedést, hogy állami ártámogatással értékesítsék az elektromos háztartási cikkeket vidéken. Tervek szerint újabb gazdaságélénkítő politikát készítenek. Ma égetően sürgős, hogy végrehajtsák az érvényben lévő intézkedéseket" - mutatott rá a miniszter.

A tárcavezető kiemelte a kis- és a középvállalkozások támogatását. A kínai vállalatok és cégek 99%-a kis- és a középvállalkozás, amelyek az ország gazdasági teljesítményének mintegy 60%-át, a munkahelyek közel 80%-át adják. Őket sújtja a legjobban a nemzetközi pénzügyi krízis. A múlt év végéig közel 8%-uk állította le a termelést, zárta be üzemeit, kényszerült leépítésre, vagy csökkentette a bérszintet. Gondjaik rendezése érdekében a központi költségvetésből mintegy 1 milliárd jüant nyújtottak a hitelintézeteknek és a kezességet vállaló intézményeknek. Ennek segítségével 40 ezer kis- és középvállalkozás 250 milliárd jüannyi kölcsönhöz jutott. A központi kormány a kis- és középvállalkozások támogatására szánt pénzösszeget a tervezett 3,9 milliárdról 9,6 milliárdra növeli, hogy megoldják finanszírozási problémákat.

„Az érdekükben kezességet kell vállalnunk a hitelfelvételre. Segítenünk kell őket abban, hogy a tőkepiacon keresztül rendezzék finanszírozási gondjaikat. Ösztönöznünk kell fúziójukat. Támogatjuk technológiai megújulásukat. Erre a központi kormány 20 milliárd jüant szán" - zárta le interjúját a miniszter.