A Chen Kaigét és a vele egyidős filmművészeket a kínai filmrendezők ötödik nemzedékének nevezik. Hasonló pályát futottak be, azaz az 1966-tól 1976-ig tartott kulturális forradalom idején mind falura kerültek, ahol földműveléssel foglalkoztak. Helyreállították a megszüntetett egyetemi és főiskolai felvételi vizsgákat. Ebben az évben Chen Kaigének sikerült beiratkoznia a Pekingi Filmművészeti Akadémiára. Rendkívül komolyan vette ezt a nem könnyen kapott lehetőséget és szorgalmasan tanult. A 20. század nyolcvanas éveinek elején lett filmrendező és nemcsak tanult elődeinek tapasztataiból, hanem új utakat keresett filmjeiben, amelyek bel- és külföldön egyaránt sikert arattak.

A sikerhez hosszú út vezetett. Chen Kaige 17 éves korában érettségizett. Utána 10 napig vonatozott és autózott, míg a délnyugat-kínai határtartomány Yunnan Xishuang Banna körzetébe érkezett. A természet itt gyönyörű, de az élet és a fizikai munka nagyon nehéz volt, Chen Kaige sokat dolgozott, számos megpróbáltatáson és viszontagságon ment keresztül. Ekkor alakult ki az a tulajdonsága, hogy bátran elfogad minden kihívást és nem nyugszik bele a vereségbe. Mindmáig jól emlékszik akkori élményeire. Ezekről úgy beszélt: "Noha már mindez a múlté, de ma is úgy vélem, hogy azért választottam a filmművészetet, mert épp azokat a gondolataimat akartam kifejezni, amelyek a nehéz élet és munka során, a szülőföldem és a családom iránti honvágy körülményei között támadtak."

Miután elvégezte a Pekingi Filmművészeti Akadémiát, 1983-ban megrendezte első filmjét, a Sárga földet, amelynek története a kínai nemzet bölcsőjénél, azaz az észak-kínai löszfennsíkon játszódik és amely gyakorlatilag történelmi mesefilm. A film újszerű, természetes, kötetlen képeivel, népies hangulatával egészen új hatással volt a világ felé éppen megnyíló Kína nézőire és a Kínát megismerni kívánó külföldiekre. Ez a filme svájci és amerikai filmfesztiválokon is díjat kapott. Chen Kaige ezután megrendezte a Nagy katonai szemle című filmet, és ezzel is díjakat szerzett különböző nemzetközi filmfesztiválokon művészeti értékeikért.

A nyolcvanas évek felé Chen Kaige egy új filmet készített, a Chu fejedelem búcsúja szeretett feleségétől címmel, ez a pekingi opera művészeinek életéből merítette témáját. Ebben a filmben megváltozott korábbi stílusa, nagy figyelmet fordított a hősök személyes tulajdonságainak bemutatására és a változatos cselekményre. Ezt a filmjét 1993-ban a Cannesi Filmfesztiválon Arany Pálmával jutalmazták. A hazai filmszínházakban is mindig telt ház előtt vetítették.