Mai műsorunkban a legaktuálisabb kérdésről, a pénzügyi válságról beszélget Laura és Feri.

Laura: Feri, a pénzügyi válság tavaly év végén kezdődött először az Egyesült Államokban, majd lassan átterjedt az egész világra, beleértve Kínát is. Te észrevettél valami változást a globális pénzügyi válság miatt itt Pekingben?

Feri: Ha őszinte akarok lenni, és a személyes véleményemet kérdezed, akkor azt mondom, hogy nem igazán láttam nagy változást Kínában. Most már a Kínai Népi Bank vezetői is elismerik, hogy Kínára is hatással van a válság, de Kínát később érintette, mint mondjuk Magyarországot vagy Európa bármelyik országát. Itt is lassul az ipari bevétel növekedése, és a kincstári bevitel is egyre kisebb, ami azért vészjósló jel.

L: Talán Kína zártsága miatt érintett minket kisebb mértékben a válság.

F: Ennek biztos szerepe van abban, hogy a Nyugat is Kína felé fordul segítségéért. Legutóbb már Moszkva is Kínához jött kölcsönért. Kína tud is adni kölcsönt, akár a Nemzetközi Valutaalapnak is, hiszen a világ legnagyobb valutatartaléka Kínáé. Ez 1900 milliárd dollár, csak összehasonlításul Oroszország valutatartaléka körülbelül 500-600 milliárd dollár, és Magyarországé csupán 17 milliárd dollár. A vészharangot még nem kongatták meg Kínában, hiszen vannak pozitív jelek, a kiskereskedelmi értékesítés 23%-kal nőtt augusztusban és szeptemberben, ami közel rekord az utóbbi kilenc évben. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztók nem ijedtek meg olyan nagyon, de az igaz, hogy az ingatlanpiacon is van csökkenés, sőt azért ott elég jelentős problémák jelentkeztek, de még mindig nem olyan nagy problémák, mint mondjuk Svájcban vagy az Egyesült Államokban, ahol teljesen leállt az ingatlanpiac. A pesszimisták azt mondják, hogy olyan 18 hónapos, kétéves visszaesésről lehet beszélni az ingatlanpiacon Kínában.

L: Olvastam egy magazinban, hogy van egy híres közgazdász, aki úgy véli, hogy Kínának van a legnagyobb valutatartaléka, ezért Kína jól tudna befektetni az amerikai piacon.

F: De azért Kínának a saját piacára is nagyon érdemes figyelnie. Szakértők azt mondják, hogy most jött el annak a lehetősége, hogy az innovációt, a fejlesztést, a termékfejlesztést előre vigye Kína, hiszen jelenleg stagnál a piac, az export egyre csökken, ezért nem feltétlen érdemes már a termékek dömpingjét erőltetni, hanem inkább át lehet térni a minőségre, az innovációra, vasúthálózatot lehet fejleszteni, vagy új metróvonalakat lehet építeni, ami hozzájárul ahhoz, hogy a gazdaság fejlődni tudjon akkor, amikor a pénzügyi válság már enyhülni kezd.

L: Az átlagemberek számára viszont, gondolom, jelenleg az aranyba való befektetés egy jó választás.

F: Sokan félnek, az átlagemberek nem értik, hogy pontosan mi történik most. Csak azt látják, hogy csökken az autóeladás, és az ingatlanárak csökkennek.

L: Meg a befektetésük a tőzsdén is sokat csökkent.

F: Így van, és az arany sokkal jobb befektetés volt mindig is, mint a részvény. A különbség az, hogy az aranynál a profit kisebb mértékű, és lassabban jutsz nyereséghez, viszont a részvénypiacon ez a pénzmozgás sokkal gyorsabb, ezért is jelent nagyobb kockázatot a részvénypiac. Az arany mindig viszonylag stabil befektetésnek számított.

L: De mostanában az arany ára is sokat csökkent. Mostanában csak 189 jüan egy gramm.

F: Igen, de még év elején 90 jüan volt egy gramm, tehát ez azt jelenti, hogy több mint duplájára emelkedett az arany ára mostanáig, viszont a tavaszünnep környékén tényleg mutatkozott egy csökkenés az arany árában, de ennek ellenére ez még mindig egy biztosabb befektetésnek tűnik, és a kínaiak szeretnek befektetni, szeretik jó helyen tudni a pénzüket, és bátran vállalkoznak.