Az orvosi és egészségügyi rendszer mindenhol aktuális téma, így Kínában is. A közelmúltban Kína egymást követően hozta nyilvánosságra az orvosi reformmal kapcsolatos két fontos dokumentumot, és ezzel megkezdődött a kínai egészségügyi reform. A kínai kormány célja az, hogy 2020-ra létrehozzák a városokat és falvakat lefedő alapvető egészségügyi rendszert.

A 70 éves Xie Shiping Peking környékén lakik, és a városba szokott kórházba menni kezelésre. Xie bácsi részese az új típusú falusi együttműködési orvosi biztosítás rendszerének, de ez nem sokat segít a drága kezelési díj kifizetésében.

„A biztosítás csak a kórházi ápolást fedezi, ha nem kórházi kezelésről van szó, hanem csak vizsgálatról, akkor a biztosító nem fizet."

Xie bácsihoz hasonlóan sok kínai az egészségügyi rendszer tökéletlensége miatt nem jut kezeléshez. A 80-as években Kínában megkezdték az egészségügyi szolgáltatás piacosítását. Ezért csökkent a kormány ráfordítása, és gyors emelkedésnek indultak a gyógyszerárak, a források inkább a nagyvárosokba és a nagy kórházakba áramlottak, ennek következtében az alapszerveknél hiányzott a pénzügyi forrás.

A helyzet megváltoztatása érdekében a három év alatt megfogalmazott új egészségügyi reform világosan tartalmazza, hogy az egészségügyi szolgáltatást közszolgáltatásként minden ember számára elérhetővé kell tenni. Zhang Mao kínai egészségügyi miniszterhelyettes kijelentette, hogy a reformterv szerint a kormány nagymértékben növelik az egészségügybe juttatott befektetéseket.

„A célunk az, hogy minden ember hozzájuthasson az egészségügyi szolgáltatáshoz, a rövid távú cél pedig az, hogy 2011-re elősegítsék azt, hogy az emberek igénybe vehessék az orvosi ellátást, és csökkenjen a polgárokra háruló kiadás, nagymértékben javuljon az emberek orvosi ellátása. A reformprogram hosszú távú célkitűzése pedig az, hogy 2020-ra alapvetően létrehozzák a városokat és a falvakat behálózó alapvető egészségügyi ellátás rendszerét."

Jelenleg az alapvető egészségügyi ellátás rendszerének tökéletesítése a fontos kérdés a kormány számára, mely az egész népet szolgálja, így mindenki hozzájuthat az orvosi ellátáshoz. Ez igen fontos reformlépés a kínai egészségügy területén.

Tájékoztatások szerint jelenleg a városban dolgozók részére létrehozott alapvető betegbiztosítási rendszer, a városi lakosok részére létrehozott alapvető betegségbiztosítási rendszer és az együttműködésen alapuló új falusi orvosi ellátás rendszere van érvényben. Ez az alapvető orvosi egészségügyi ellátás szerkezete. Az ilyen egészségügyi ellátás szolgáltatásában érintettek száma meghaladja a több mint 1 milliárd 100 milliót, de vannak olyan diákok, városi munkanélküliek, városban munkát vállaló vidékiek, akik eddig még nem éltek az egészségügyi ellátással. Erről szólva Hu Xiaoyi, a humán erőforrással és a társadalombiztosítással foglalkozó kínai miniszterhelyettes a következőket emelte ki.

„Elsősorban azt mozdítanánk elő, hogy bővítsék ki az egészségügyi ellátásban részesülők körét. Az elkövetkező három évben fontos feladatként azt a célt akarjuk elérni, hogy további több mint 200 millió személyt vonjanak be az alapvető egészségügyi ellátás rendszerébe, tehát idővel minden kínai hozzájuthasson az alapvető orvosi ellátáshoz. A másik fontos közfeladatunk az, hogy az állam még többet vállaljon az emberek gyógykezelési terheiből. A harmadik tennivaló, hogy emeljék az egészségügyi ellátás alaptőkéjét, minden eddiginél nagyobb állami támogatással járuljanak hozzá a városi lakosok részére létesített egészségügyi ellátás rendszeréhez és az új falusi egészségügyi ellátás rendszeréhez. Ezzel párhuzamosan megfelelőkképpen növelik az egyéni egészségbiztosítási járulékfizetés mértékét"

Előzetes számítások szerint az elkövetkező három évben a kormány 850 milliárd jüannal fedezi az egészségügyi ellátás reformprogramjának végrehajtását.

Egy 1,3 milliárd lakossal rendelkező fejlődő országra a reform útján még sok nehézség vár.

Kedves hallgatóink, ezzel mai adásunk véget ért.