Feri: Te sokat utazol, Laura?

L: Nem utaztam nagyon sokat. Amikor kisgyerek voltam, még nem nagyon volt érezhető a reform és nyitás politikájának eredménye, ezért szüleim nem kaptak jó fizetést, így nem volt könnyű vidékre utazni, mert sokat kellett fizetni. Mielőtt Magyarországra mentem, csak néhány Pekinghez közeli északi városban jártam.  Nem sokat utaztam, de szerencsére csupán 19 évesen már külföldre is eljutottam.

F: Magyarországon egy éven át tanultál. Akkor volt lehetőséged arra, hogy ellátogass egy másik európai országba is?

L: Igazából mielőtt Magyarországra utaztam, azt tervezem, hogy nem csak Magyarországra, hanem még több más európai országba is ellátogatok. Miután megérkeztem Magyarországra, már meg is kezdtem más európai országok vízumának beszerzését, hogy utazhassak, de egy kínai állampolgár számára ez elég nehéz volt, ezért csak akkor sikerült hozzájutnom a schengeni vízumhoz, amikor már indulnom kellett haza. Ez után már tudtam Magyarországon kívüli más európai országokba utazni.

F: Például?

L: Először Bécsbe mentem, onnan Németországba, Berlinbe, aztán Párizsba utaztam, és még néhány nyugat-európai ország fővárosába is ellátogattam, s így egy körutat tettem, s visszatértem Magyarországra.

F: És utána Kínába.

L: Igen.

F: Most Magyarországon tanul Iván és Miklós, két munkatársunk, akik már utazhatnak bárhova, hiszen az óta, hogy te ott tanultál, Magyarország csatlakozott a schengeni egyezményhez, úgyhogy most már nem kell külön vízumot beszerezni ahhoz, hogy mondjuk Párizsba vagy Bécsbe látogathassunk, ami nagyon nagy szerencse.

Kína az egyik legerősebb hatalom a turizmusban. A Turisztikai Világszervezet becslése szerint 2020-ra Kína a negyedik legfontosabb küldő ország lesz évi 100 millió kiutazó turistával - ez egy nagyon nagy szám. Csak összehasonlításul 1995-ben alig négy és fél millió kínai utazott külföldre, 2005-ben már 31 millió. 10 év a különbség, és majdnem tízszeres a növekedés a kínai kiutazók számában.

L: Szerintem ez az egyik oldalon azt jelenti, hogy a kínaiak jövedelme sokat emelkedett, a másik ok pedig az, hogy Kína kapuja már nyitott. Eddig Kína már több mint 130 célállomással kötött egyezményt.

F: Turisztikai céllal kínai állampolgár először 1983-ban utazhatott külföldre, ami akkor mindössze két célállomást jelentett: Hongkongot és Makaót. Az ADS, az a célállomás, amiről te is beszéltél, később kiterjedt Thaiföldre, Szingapúrra, majd más dél-kelet ázsiai országokra, de csak 2002-2003-tól jelent meg Európa hivatalosan mint úti cél.

L: Mai beszélgetésünk ezzel véget ért, de a témát folytatni fogjuk. A Kínai Nemzetközi Rádió magyar szerkesztőségének Nyitott kapuk című műsorában Laurát és Ferit hallották. Legközelebb a kínai turisták szokásairól beszélgetünk.