Az időszámitásunk előtti 5. század és 3. század a kinai nemzet civilizációjának egyik aranykora volt. Az ország számos fejedelemségre oszlott, rendkivül felélénkültek a különböző ideológiai irányzatok. A Qi fejedelemség vezetője, Qi Wei hatalmas palotákat épittetett a fejedelemség székhelyén, a mai Shandong tartomány területén, hogy ide vonzza a többi fejedelemség filozófusait és tudósait és itt tanitsák a diákokat.

A fejedelem ösztönözte szabad véleménynyilvánitásukat és a szabad tudományos vitát. Fia, Qi Xuan fejedelem is épp ugy szerette, tisztelte és drága vendégekként kezelte a filozófusokat és tudósokat, mint az apja. Szintén számos palotát épittetett, ahol ingyenes ellátást nyujtott nekik. Ezért több mint 1000 kiváló filozófus és tudós gyült össze a fejedelemség fővárosában. A Qi fejedelemség a politikai, irodalmi, filozófiai és tudományos kutatások központja lett. Az eltérő irányzatok hivei erejükhöz, képességükhöz mérten népszerüsitették saját nézeteiket és javaslataitkat, birálták mások nézeteit. Persze valamennyien azt remélték, hogy a fejedelmek elfogadják majd javaslataikat a kormányzás során. Meng Zi az akkori elit tagja volt, filozófus, teoretikus és pedagogus. Egyszer Qi Xuan fejedelem igy fordult hozzá: "ugy tudom, hogy Chou Wen fejedelem 70 négyzetkilométeres vadászterületet jelölt ki magának, és alattvalói kevesellték ezt a területet. Én alig 40 négyzetkilométeres vadászterületet alakitottam ki magamnak, alattvalóim mégis nagyon panaszkodnak rám. Miért ilyen értetlenek az emberek?" Meng Zi erre igy válaszolt: "Zhou Wen fejedelem ugyan 70 négyzetkilométeres vadászterületet hasitott ki magának, de beengedte oda az egyszerü embereket is, hogy azok tüzifát gyüjtsenek, sőt vadásszanak. Vagyis a fejedelem és alattvalói együttesen használhatják ezt a területet, ezért tartják az ottaniak kicsinek. Felséged viszont nem engedi be alattvalóit vadászterületére. Sőt sulyosan megbüntetik, aki véletlenül odatéved. Hiába csak 40 négyzetkilométer, a lakosok mégis tul nagynak tartják, hiszen semmi hasznuk belőle. Ezért ellenzik, ezért panaszkodnak - ez teljesen természetes dolog. " Qi Xuan logikusnak tartotta és elfogadta Meng Zi véleményét és ettől fogva engedélyezte, hogy a helyi lakosok vele együtt használják vadászterületét. Meng Zi sikra szállt azért, hogy az urakodók tartózkodjanak a nép elleni erőszaktól, és humánus politikát folytatva gyakorolják a hatalmat az országban.

Mo Zi neves filozófus volt, aki szintén saját iskolát teremtett. Konfuciusz ellenfeleként lépett fel. Kifogásolta Konfuciusz felfogását és nézeteit a tul bonyolult, fölösleges urakodóházi protokollról és a költséges temetési szertartásokról, ehelyett a takarékosságot népszerüsitette és elitélte a pazarlást. Határozottan ellenezte a fejedelemségek közötti háborukat és megbékélést hirdetett. Az volt az eszményképe, hogy ha az emberek szorgalmasak, takarékosak, szeretik egymást és barátságban élnek, akkor megvalósul a tartós béke a világon.

A törvényességet hirdető, un. legalista irányzat megalapitója a neves kinai dialektikus fiozófus Ha fei volt. Mindennél fontosabbnak tartotta a szilárd jogrendet. Ugy vélte, hogy minden dolognak saját törvényei vannak, amelyek meghatározzák keletkezését és pusztulását. Nála jelent meg előszőr az ellentétekről szóló dialektikus felfogás. Volt erről egy példa esete. Egy ember a piacon lándzsákat és pajzsokat árult. Ha valaki lándzsát akart venni, azt mondta neki: az én lándzsám olyan hegyes, hogy minden féle pajzsot átszur. Aki pajzsra vágyott, annak igy ajánlgatta áruját: az én pajzsom minden lándzsának ellenáll a világon. Egyszer aztán egy vevő megkérdezte az árustól " mondd, ha a te dárdáddal próbálnám átszurni a te pajzsodat, akkor mi lesz?" Erre aztán az árus nem tudott mit válaszolni. Han Fei ezzel a történettel a dolgok két oldaluságát akarta kifejezni.

A hadakozó fejedelemségek korszakában az elit tagjai nemcsak tanitottak, kutattak, hanem könyveket is irtak. Ezért rengeteg politikai, irodalmi és müvészeti alkotás maradt fenn, köztük Meng Zi, Zhuang Zi, Hang Fe Zi, Mo ZI müvei, s ezek nagymértékben elősegitették az ókori kinai ideológia és kultura fejlődését. Ma is ennek szellemében ösztönzik az eltérő irodalmi, müvészeti, tudományos irányzatok közötti szabad vitát.