Rádiónk jelentése szerint május 6-tól kezdve a NATO koalíciós hadgyakorlatot hajt végre Grúziában az úgynevezett „békés baráti viszony" terve keretében. A NATO bejelentése szerint a hadgyakorlat célja az antiterrorizmus, elemzők azonban úgy vélik, hogy az igazi célja annak üzenete, hogy NATO nem hagy fel Grúzia támogatásával. Mivel Grúzia és a Kaukázus külső területe jelentős stratégiai térség Dél-Oroszország biztonsága szempontjából, ezért Oroszország hevesen reagált a „kapuja" előtt tartott hadgyakorlatra.

Április közepén a NATO bejelentette, hogy május 6-a és június 1-je között grúz főváros Tbiliszi melletti Vaziani katonai bázison koalíciós hadgyakorlatot tartanak, amelyen részt vesznek az USA, Nagy-Britannia, Kanada, Görögország, Spanyolország, Albánia, Azerbajdzsán, Örményország, Bosznia-Hercegovina és Magyarország katonái, összesen több mint tízezren. A NATO úgy nyilatkozott, hogy a hadgyakorlat során csak a terroristák elleni támadást és a humanitárius segély biztosítását gyakorolják, s nem veszélyeztetik Oroszország biztonságát, mi több: üdvözlik Oroszország részvételét.

Oroszország azonban „hibás és veszélyes döntésnek" minősítette a NATO döntését és a hadgyakorlat leállítását követeli. Dmitrij Medvegyev orosz elnök a minap kijelentette, hogy a NATO bárhogyan is próbálja jó szándékát kifejezni Oroszországnak, a grúz hadgyakorlatot ellenséges megnyilvánulásnak tartja. Medvegyev kijelentette, hogy a NATO-nak vállalnia kell a felelősséget a hadgyakorlat utáni negatív következményekért.

Medvegyev orosz elnök valószínűleg a grúz hadgyakorlatra reagálva április 30-án a Kremlben fogadta Abházia és Dél-Oszétia vezetőjét, s aláírta velük a határuk közös védelméről szóló egyezményt. Ennek értelmében Oroszország segíti az érintett két fél katonáit a határ őrzésében. Az első orosz katonai csapat április 30-án már meg is érkezett Dél-Oszétia határára.

Oroszország elégedetlenségének egyik oka, hogy miután a Szovjetunió széthullott, a NATO folyamatosan terjeszkedik keleti irányba, s elfoglalja Oroszország stratégiai érdekszféráját. Tavaly augusztusban az orosz-grúz konfliktus utána a NATO egyoldalúan nyilatkozott Oroszországgal való kapcsolatának hivatalos megszakításáról. Miután Barack Obama lett az Egyesült Államok új elnöke, az USA módosított Oroszországra irányuló politikáján, amivel feltételeket teremtett a NATO-orosz kapcsolatok javításához. Az idén márciusban tartott NATO külügyminiszteri értekezleten elhatározták, hogy helyreállítják kapcsolatukat Oroszországgal, amit az áprilisi NATO-csúcson írásba is foglaltak. Azonban a most zajló grúz hadgyakorlat megakadályozza az Oroszország és a NATO közötti kapcsolatok javulását.

Elemzők szerint a NATO keleti irányú terjeszkedésében, az USA Kelet-Európában telepítendő rakétaelhárító bázisainak kérdésében Oroszország és NATO között állandó nézeteltérések állnak fenn, ezért a felek között gyenge és instabil viszony alakult ki. A hadgyakorlat csak rontott ezen a helyzeten. Ennek következtében Dmitrij Rogozin Oroszország NATO-nagykövete május 5-én kijelentette, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nem fog részt venni május 18-19-re tervezett Oroszország-NATO Tanács miniszteri értekezletén Brüsszelben, Mindezek figyelembe vételével megállapítható, hogy még hosszú ideig kell várni a NATO és Oroszország közötti viszony lényeges javulásáig.