 A dél-közép-kínai Guicsou tartományban több nemzetiség él, és természetesen minden egyes nemzetiség lakóhelye önálló vonásokat hordoz. Számos építészeti stílus megtalálható itt, vannak oszlopokon, lábakon álló házak és több ágú épületek is. Ami az építő anyagokat illeti, ezen a téren is nagy a választék: errefelé fából, földből, kőből, bambuszból--és különböző anyagok keverékéből is építkeznek. Ezek között a sokszínű nemzeti lakhelyek között is a legérdekesebb, legkülönlegesebb a Buyi nemzetiségé. A következőkben erről az Anshun nemzetiségi területen fekvő, úgynevezett kőtanyáról hallhatnak beszámolót.
Anshun várostól dél-nyugatra az út mentén magas hegycsúcsok, a hegyek között elterülő völgyek, csinos kőlakások, nemzeti viseletbe öltözött asszonyok, és forgalmas falvak, piacok nyújtanak szemet gyönyörkedtető látványt a turisták számára.
A kőtanya igazi, kövekből kialakított falu: a távolban a hegyszirten különféle formájú sziklák magasodnak: a tanya előtt rohanó folyón az óriási sziklákról kisebb-nagyobb vízesések zudulnak alá, és a mezőn is mintha furcsa sziklák, kövek guggolnának.
A viszonylag könnyen kibányászható kövek adják a faluban az építő anyagok zömét. A folyó sík partján és a hegy lábánál fekvő nemzetiségi lakások mind egyszínű kövekből készültek: a falakat egymásra rakott kövekből emelik, az ajtókeretet, az ablak deszkát szintén kő táblák alkotják, a lépcsőt hosszabb, a tetőcserépeket pedig kisebb kődarabokból állítják össze. Felülről nézve a kőfallal kerített kőudvarok, a kanyargó kőutcák felejthetetlen emlékké válnak a turisták számára.
Érdekes, hogy a helybeliek hétköznapi használati eszközei: az asztalok, a székek, a szekrények, és persze a tűzhely is mind kőből vannak. Még a vízesvödör is kőből készült.
Mivel a lakások, épületek kőből épültek, általában szilárdak, sokáig használhatók és viszonylag alacsonyak a járulékos költségek is. Szinte elképzelhetetlen, ám a lakástulajdonosok tapasztalata mégis azt mutatja, hogy azért még a kőből készült háztetőt is megviselik az évek: a viharok, az esők, a szélfuvás, a tüző nap lassan szétmálasztja. A kőtábla felszinén mindig kőpor képződik és 10 év után a vékonnyá vált a tetőt fel kell újítani, a házat újra be kell fedni. A tanyán ezért az építéshez használt különleges köveket árusító piac található.
Az ilyen kőlakások általában három emeletesek. Szokás szerint a földszint a disznóól, vagy marhaól, az első emeleten laknak az emberek, az alacsonyabb másodikon pedig élelmiszert és egyéb dolgokat tárolnak. A lakás általában három, vagy öt szobás, de mindenképpen páratlan számú--ez egy helyi népi babona miatt van így.
A turistáknak, ha először járnak itt, rögtön felt?nik, hogy a lakások ajtaja és ablakai igen kicsik. Sőt a járás közigazgatási székhelyén a kormányzati intézmények irodáinak kis kőkapui és ablakai is szokatlanok a turisták számára. Ráadásul az ablakok alakja is különöböző, a négyszögletes mellett a kerek, a fordítótt V alaku is megtalálható. A tanya lakói elmondják, ez azért van, mert a nagy, széles ablakok, ajtók keretei nem birják el a fölöttük lévő falakat, vagy a tetőt alkotó kőtáblákat.
|
