A kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal április 16-i sajtótájékoztatón közzétett adatokból kiderül, hogy az előzetes számítások szerint az idei első negyedévben Kína GDP-je 6574,5 milliárd jüan volt, ami 6,1%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ez 0,7%-os csökkenés az előző év negyedik negyedévéhez képest, ám a gazdaságnövekedés jelenlegi mérsékelődése sokkal kisebb. Az idei első negyedévi gazdasági helyzet jobb a vártnál.

A nemzetközi pénzügyi válság hatására 2008-ban ért véget az egymást követő öt évben tapasztalt két számjegyű gazdaságnövekedés Kínában. A gazdaságemelkedés mértéke jelentősen csökkent. Az elmúlt év októberétől a kínai kormány egy sor politikai lépést foganatosított a belső kereslet élénkítésére, a gazdaság élénkítésére, ezzel garantálva a gazdaság stabil fejlődését. A lépések között a 4000 milliárd jüanos befektetést magában foglaló gazdaságélénkítő program és a tíz fontosabb gazdasági ágazat fellendítéséről szóló terv szerepel. Li Xiaochao, a Nemzeti Statisztikai Hivatal szóvivője szerint a bevezetett gazdasági intézkedések teljesítésével pozitív változások következtek be a gazdasági életben. Ma a gazdasági helyzet jobb a vártnál. Többek között így nyilatkozott.

„A következőkben foglalhatók össze a változások. Az ipar stabilan működik. Márciusban a fontosabb iparágak 4,5%-kal fejlődtek januárhoz és februárhoz képest. A mezőgazdaság is kiegyensúlyozottan fejlődött. Hat egymást követő évben bővült a gabonaföldek területe. Felgyorsult az állóeszközökbe történő befektetések növekedése. A fogyasztói cikkek kiskereskedelmi forgalma 15,9%-kal nőtt. A banki hitelkihelyezések új negyedévi csúcsot értek el. A vállalati bizalmi index és az üzleti bizalmi index jól alakult. A külkereskedelmi forgalom és a költségvetési bevételek csökkenésének mértéke kisebb. Ez igaz az áramtermelés vonatkozásában is. Ezek a tényleges változások a makrogazdasági szabályozóeszközök kezdeti hatását mutatják, egyben egy sor bevezetett intézkedés helyességét, aktualitását és hatékonyságát jelzik."

Bár tevőleges változások mentek végbe a gazdasági életben, továbbra is kritikus külső helyzettel néz szembe a kínai gazdaság, hiszen a nemzetközi pénzügyi krízis tovább terjed, a fejlett országok gazdasági recessziója tovább mélyül, a fejlődő országok gazdaságnövekedése jelentősen lelassult. Ilyen körülmények között a belső kereslet bővítése a kulcsa a kínai gazdaság fejlesztésének. A belső kereslet, különösen a fogyasztás kezd kibontakozni. Ezzel kapcsolatban a szóvivő a következőket szögezte le.

„Az első negyedévben a városi lakosság jövedelme 11,2%-kal, a vidéki lakosok jövedelme pedig 8,6%-kal nőtt. Ez segítheti a fogyasztás élénkülését. Csökkentették az autóvásárláskor érvényes adóterhet. Elősegítik az elektromos háztartási cikkek és az autók vidéki értékesítését. Sokhelyütt vásárlási kuponokat bocsátottak ki. Növelték a parasztok állami támogatását a gabonatermelés fejlesztése érdekében. Emelték a nyugdíjat és a létminimumot. Mindez előmozdíthatja a nemzeti fogyasztás élénkülését."

Jó jelek észlelhetők a kínai gazdasági életben. Tan Yaling asszony, a nemzetközi gazdasági viszonyokkal foglalkozó szövetség tagja is osztja ezt a nézetet. Szerinte az elkövetkező három negyedévben a kínai gazdaság remélhetőleg fokozatosan talpra fog állni. A gazdasági szerkezetváltás következtében az előirányzott éves 8%-os gazdaságnövekedés nagy valószínűséggel megvalósítható.

„Az idei első negyedévi 6,1%-os emelkedés azt mutatja, hogy a kínai gazdaság növekedésének üteme lelassult az előző év negyedik negyedévi gazdasági mutatóihoz viszonyítva. A bevezetett intézkedések végrehajtásával nagy valószínűséggel teljesülhet a 8%-os éves gazdaságnövekedés" - állapította meg Tan Yaling.