 Szekeres Pál magyar vívó titkon aranyéremre számított Pekingben, az ötödik paralimpiáján. Szeptember 6-án reggel érkezett és egy hét múlva szeptember 13-án egyéni tőrben a hongkongi vívóval Xu Zanhonggal mérkőzött. A negyeddöntőben legyőzte ellenfelét, de az elődöntőben kikapott kínai Hu Daoliangtól, s nem jutott tovább a döntőbe. Szekeres Pál még a versenyek előtt elismerően szólt a hongkongi és a kínai vívóról, aki végül megszerezte az aranyérmet. Szekeres Pál a dobogó harmadik helyére állhatott fel. Büszke az eredményére.
Mint mondta, már nagy az éremgyűjteménye, és azért is izgalmasnak tartja a versenyt, mert mindig csak egy emberé lehet az aranyérem, ahogyan a bronz is. Az eredményeket reálisan kell nézni - nyilatkozta Szekeres Pál.
„Nem vagyok csalódott. Az ellenfelemet egyszerűen nem tudtam megverni, és ha még egy napot tudtam volna edzeni, akkor sem. Ha tegnap este nem 10-kor feküdtem volna le, hanem 8-kor, akkor sem, ha nem egy teát iszom reggel, hanem kettőt, akkor sem. Egész egyszerűen maximálisan teljesítettem. Ezért örülök, semmi tüske nincs bennem. Nem kell magyarázkodnom."
Hogy miért tud örülni a bronznak Szekeres Pál, azt még külön is megmagyarázta:
„Van egy nagy lélektani különbség a második és a harmadik helyezett között. Az, hogy a második elveszti az aranymeccset, de a harmadik megnyerte a bronzérmet. Sokszor tehát képes vagyok jobban örülni egy bronznak, mint egy ezüstnek."
A hongkongi vívó Xu Zanhong bár kikapott a magyar vívótól, de elismeréssel szólt a 44 éves magyar vívóról.
„2000 előtt mindig ő volt a legnagyobb riválisom. Becsülöm őt, mert 1992 óta a mai napig vív, és mindig jó eredményt szerezett, amikor találkozunk a világbajnokságon. Szekeres az egyik kedvenc ellenfelem."
Az aranyérmes kínai vívó, Hu Daoliang vele egy színvonalúnak tekinti a magyar versenyzőt.
„A francia, a hongkongi és a magyar vívókat tekintettem a legnagyobb ellenfeleimnek, s úgy vélem, hogy egy színvonalon vagyunk, nincs nagy különbség köztük. Amikor összekerültünk Szekeres Pállal szerintem én csak jobb formában voltam, mint ő. Ő talán lassabban került a versenyállapotba. Szekeres kiváló vívó, többször találkoztam vele nemzetközi versenyeken, volt már, hogy kikaptam tőle."
Hogyan tovább, mivel tölti majd hátralevő idejét Pekingben a paralimpiai bronzérmes magyar vívó?
„Megünneplem a bronzérmemet, utána holnap kijövök szurkolni a többieknek, és edzem kardban. Aztán edzek tovább és vívok a kardban. Elmegyek a Nagy Falhoz, szeretnék eljutni egy teaházba is, a Tienanmen teret is szeretném látni, mert tudom, hogy gyönyörű szépen fel van díszítve virágokkal, és újra elmennék a Tiltott Városba, mert akkora, hogy a múltkor nem láttam az egészet."
A magyar sportoló, társaihoz hasonlóan még ajándékot is fog vásárolni a gyerekeknek és a családnak. De talán az érem lesz a legszebb ajándék.
A pekingi szervezési munkáról az eddig már öt paralimpia résztvevője végezetül így beszélt:
„Minden rendben volt. Azt tudom mondani, hogy voltam olyan paralimpián, amit kevésbé szerveztek meg, és voltam olyanon, amit nagyon jól megszerveztek. És a pekingi is ez utóbbiak közé tartozik. Gratulálok a kínai népnek, hogy meg tudták mutatni azt az arcukat, amit még nem láttunk; a szívélyességet, a vendéglátást, a kedvessége. És nagyon remélem, hogy majd eljönnek hozzánk Budapestre, és mi is meg tudjuk mutatni, hogy mi mit tudunk - magyarok. Ha nem is egy olimpiára, vagy paralimpiára, akkor egy világbajnokságra, vagy akár egy kirándulásra."
|
