Rádiónk jelentése szerint Joaquin Almunia, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa június 10-én elmondta, hogy az Európai Bizottság még nem határozott arról, hogy június végén támogatást nyújt-e Lettországnak. A gazdasági válság hatására mára kevés országban lehet optimista közhangulatról beszélni, de az elmúlt időszakban Lettország az EU-hoz, a régióhoz, vagy akár közvetlen szomszédaihoz viszonyítva is minden szempontból alulteljesített.
Lettország és a másik két balti állam egyre súlyosabb gazdasági helyzetét látva felerősödtek az aggodalmak azzal kapcsolatosan, mennyire lesznek képesek kezelni mindezt a balti országokban tevékenykedő svéd bankok. A skandináv ország pénzügyi felügyelete elvégezte ezért a bankok stressztesztjét, amelyből kiderül, három év alatt 150 milliárd svéd korona (nagyjából 20 milliárd amerikai dollár) lehet a négy legnagyobb svéd bank hitelezési vesztesége a három balti államban. Ez az összeg még a kezelhető tartományban van, ami egyben azt is jelenti, nincs szükség a bankok tőkehelyzetének javítására.
Az aktus a svédek reményei szerint hozzájárul ahhoz, hogy a svéd bankok a „legszélsőségesebb" forgatókönyvek esetén is állják a pénzügyi viharokat. A SEB elemzője, Elisabet Kopelman szerint ez a lépés arra jó, hogy Svédország a lehető legfelkészültebb állapotban várja a balti országok gazdasági helyzetére vonatkozó lehetséges legrosszabb forgatókönyvet is.
A legnagyobb kitettséggel a Swedbank AB rendelkezik a balti térségben, hitelállományának ugyanis 17 százaléka van itt, míg a második a SEB AB 13 százalékkal. E két bank összesen 366 milliárd koronás hitelkitettséggel rendelkezik a három országban. A nagy pénzügyi kintlévőségük miatt a svéd bankok most „ott ragadtak" a Baltikumban, akárcsak Magyarország esetében korábban az olasz és osztrák tulajdonú pénzintézetek. Túl sokat fektettek be ahhoz, hogy hirtelenjében biztonságban ki tudjanak vonulni.
A svéd bankok közül a Swedbank AB és a Skandinaviska Enskilda Banken AB részvényei erősen veszítettek értékükből a tőzsdén az elmúlt két hétben (22, illetve 16 százalékot), amióta egyre több viharfelhő gyűlt össze a lett gazdaság fölött. Amennyiben bekövetkezik a lat leértékelése, a bankoknak csak rosszabb lesz.
A bankok euróban nyújtottak hitelt a lett polgároknak, akik azt hazai valutájukból fizetik vissza. Ha esik a lat jegyzése, nehezen lesznek törleszthetőek a hitelek és megnő a fizetésképtelen ügyfelek száma. Az EU azért támogatja a lett kormányt a valuta értékének megtartásában, hogy ezt elkerüljék.
Ennek ellenére a Swedbank már felkészült a leértékelésre. „Bárhogyan is döntsön a lett kormány, magabiztosak vagyunk a felkészültségünk miatt" - nyilatkozta Michael Wolf vezérigazgató a Wall Street Journalnak. Annyi szerinte is bizonyos, hogy a lett lakosság nagy kihívásokkal néz majd szembe és az ügyfeleknek nehéz lesz fizetniük.
|