A kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság és nyolc minisztérium közösen jelentette be, hogy a kínai kormány már elindította a 4000 milliárd jüanos beruházási program végrehatását a hazai kereslet ösztönözésére, és a belföldi árucikkek vásárlására. Külföldi sajtóorgánumok azt közölték, hogy a kínai kormány protekcionista politikát hajt végre, ami fokozhatja a protekcionizmust a nemzetközi kereskedelemben. Erről szólva kínai nemzetközi kereskedelmi szakemberek rámutattak, hogy a kínai kormány csak az állami beszerzés rendszerét szabályozza, és az a bevett nemzetközi gyakorlat, hogy közbeszerzéskor előnyben részesítik a hazai árucikkeket.
Június 4-én a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság, az Ipari és Információ-technológiai Minisztérium és további hat tárca bejelentette, hogy megerősíti a beruházási program ellenőrzését. Az értesítés szerint a kormánycsomag a közbeszerzés része, ezért ott előnyben kell részesíteni a belföldi árucikkeket. Ha a kínai szárazföldön nem kapható egy adott termék, akkor ezt az illetékes kormányágazat felé jelezni kell.
A brit Financial Times és más külföldi sajtóorgánum kritikát fogalmazott meg a kínai kormánnyal szemben, mondván: az protekcionista politikát hajt végre. Erre reagálva Mei Xinyu, a kínai Kereskedelmi Minisztérium nemzetközi kereskedelmi és gazdasági együttműködési intézetének igazgatója elmondta, hogy Kína csak a közbeszerzés kapcsán érvényesíti ezeket az intézkedéseket, ami így nem köthető össze a kereskedelmi protekcionizmussal. A közbeszerzés során előnyben részesítik a belföldi árucikkeket, ami nemzetközi gyakorlat. A közbeszerzés rendszerében azonos feltételek mellett a belföldi árucikkek élveznek előnyt. Ez több országban szokás, és az ország alapvető joga, hogy a saját gazdasági fejlődésének védelmében lépjen fel. Kína nem az első ország, amely ilyen intézkedéseket hajt végre. Az elmúlt évtizedben a fejlett országok már e szerint jártak el.
Például az USA-ban bevett szokás, hogy a közbeszerzések során legalább 50%-ban belföldi nyersanyagokat, termékeket vásárolnak.
Jelentések szerint a kilenc kínai állami intézménynek a dokumentummal az a célja, hogy szabályozza a közbeszerzések ügyeit. Ez különbőzik az USA „vásárolj amerikai árucikket" politikájától. Sok külföldi média szerint mind a kínai, mind az amerikai szabály vét a szabad kereskedelemnek. Erre reagálva Mei Xinzu rámutatott, hogy Kína és az USA helyzete teljesen eltér. A kínai szabály csak a kínai közbeszerzés programjáról rendelkezik, míg az amerikai szabály minden olyan programban érvényesül, ami a kormány támogatását élvezi.
|