A Kínai Nemzetközi RádióA magyar nyelvű adás

Különjárat Tibetbe II
China Radio International
Belföldi hírek
Nemzetközi hírek

Kínai gazdaság

Kínai kultúra

Konyha

Utazás Kínában

Sport

Közmondások és mitoszok nyomában

Nyitott kapuk

Kínai kaleidoszkóp

Társadalmi élet
(GMT+08:00) 2009-06-22 22:21:26    
Harc a színfalak mögött a biztosi helyekért

CRI
A Kínai Nemzetközi Rádió (CRI) hírül adta, hogy az utóbbi napokban Lengyelország, Szlovákia, Bulgária, valamint más kelet-európai országok egymást követően, és különböző fórumokon keresztül bejelentették az új összetételű Európai Bizottság biztosi posztjaira javasolt jelöltjeik listáját, valamint a konkrét tisztségekkel kapcsolatos elvárásaikat.

Jelentések szerint már javában zajlik az ötévenként sorra kerülő harc az új európai bizottsági posztokért, amibe most a kelet-európai országok is beszálltak. Ám ez a küzdelem a José Manuel Barroso körüli és az Európai Bizottság elnöki posztjának megszerzéséért folytatott nyílt vitához képest inkább a színfalak mögött zajlik.

Az Európai Bizottság az EU legfőbb végrehajtó testülete, melyet „Európa kormányának" neveznek, és 27 tagból áll. Minden EU-tagállam egy tagot delegál a bizottságba. Bár a bizottság biztosai egyenrangúak, mindegyiknek van saját feladatköre, különböző politikákról döntenek, tehát különböző érdekeket képviselnek. Tehát a bizottsági posztoknak más és más a megítélése; az egyik tisztség befolyásosabb lehet a másiknál. Ezek közül a belső piaccal foglalkozó beosztás az egyik legfontosabb poszt a bizottságban. Ezenkívül a kereskedelemért, a gazdaságért, a pénzügyekért, valamint az ipari és vállalati ügyekért felelős biztosi poszt is fontos, melyekre a kelet-európai országok is igényt tartanak. Az érdekek kiegyensúlyozottsága minden ország számára fontos alap a posztok elosztásakor. Általában az Európai Bizottság elnöki tisztére nem francia vagy német jelölt kerül, a két legfontosabb posztot - így például a belső piacért felelős posztot - is a nagyobb országok kapják. Bár ez szokott érvényesülni a bizottsági székek elosztásakor, a nagy országok mindig is előnyt élveztek a kisebb országokhoz viszonyítva. 2004 előtt, tehát az EU keleti bővítése előtt az Európai Bizottságba a 10 kisebb tagállam egy-egy tagot jelölt, míg Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, valamint további két nagyhatalom két-két posztot kapott. Az EU 27 tagállamának egy-egy tagja van az Európai Bizottságban, de Franciaország, Németország, valamint más nagyobb országok kapják a fontos posztokat, így például a gazdaságért, a biztonságért, valamint más lényeges ügyekért felelős biztosi beosztásokat.

A jelenlegi Európai Bizottság hat alelnöke közül négy mind nyugati ország jelöltje. A bizottság több posztja közül a közép- és kelet-európai országok a kevésbé fontos helyeket kapják: tudományos kutatási, oktatási, kulturális, szociális posztot.

Az Európai Bizottság mandátumának lejáratával egyre erőteljesebben követelik a kelet-európai országok, hogy az eddiginél több és fontosabb posztokat kapjanak a bizottságban. Többek között Lengyelország elsőként jelentette be jelöltjeinek listáját és az igényelt pozíciókat. Románia az energetikai és mezőgazdasági ügyekért felelős biztosi posztra tart igényt a bizottságban.

Az EU közép- és kelet-európai tagállamai fontos posztokat szeretnének megkaparintani az Európai Bizottságban, ami azt tükrözi, hogy az eddiginél nagyobb befolyást akarnak az egyenlőség elve alapján az EU-tól, és az eddiginél fontosabb szerepet kívánnak játszani a bizottságban. Ez kétségtelenül sérti az EU régi tagállamainak érdekeit.

ÉRINTETT TARTALMAK