Jelentések szerint már javában zajlik az ötévenként sorra kerülő harc az új európai bizottsági posztokért, amibe most a kelet-európai országok is beszálltak. Ám ez a küzdelem a José Manuel Barroso körüli és az Európai Bizottság elnöki posztjának megszerzéséért folytatott nyílt vitához képest inkább a színfalak mögött zajlik.

Az Európai Bizottság az EU legfőbb végrehajtó testülete, melyet „Európa kormányának" neveznek, és 27 tagból áll. Minden EU-tagállam egy tagot delegál a bizottságba. Bár a bizottság biztosai egyenrangúak, mindegyiknek van saját feladatköre, különböző politikákról döntenek, tehát különböző érdekeket képviselnek. Tehát a bizottsági posztoknak más és más a megítélése; az egyik tisztség befolyásosabb lehet a másiknál. Ezek közül a belső piaccal foglalkozó beosztás az egyik legfontosabb poszt a bizottságban. Ezenkívül a kereskedelemért, a gazdaságért, a pénzügyekért, valamint az ipari és vállalati ügyekért felelős biztosi poszt is fontos, melyekre a kelet-európai országok is igényt tartanak. Az érdekek kiegyensúlyozottsága minden ország számára fontos alap a posztok elosztásakor. Általában az Európai Bizottság elnöki tisztére nem francia vagy német jelölt kerül, a két legfontosabb posztot - így például a belső piacért felelős posztot - is a nagyobb országok kapják. Bár ez szokott érvényesülni a bizottsági székek elosztásakor, a nagy országok mindig is előnyt élveztek a kisebb országokhoz viszonyítva. 2004 előtt, tehát az EU keleti bővítése előtt az Európai Bizottságba a 10 kisebb tagállam egy-egy tagot jelölt, míg Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, valamint további két nagyhatalom két-két posztot kapott. Az EU 27 tagállamának egy-egy tagja van az Európai Bizottságban, de Franciaország, Németország, valamint más nagyobb országok kapják a fontos posztokat, így például a gazdaságért, a biztonságért, valamint más lényeges ügyekért felelős biztosi beosztásokat.

A jelenlegi Európai Bizottság hat alelnöke közül négy mind nyugati ország jelöltje. A bizottság több posztja közül a közép- és kelet-európai országok a kevésbé fontos helyeket kapják: tudományos kutatási, oktatási, kulturális, szociális posztot.

Az Európai Bizottság mandátumának lejáratával egyre erőteljesebben követelik a kelet-európai országok, hogy az eddiginél több és fontosabb posztokat kapjanak a bizottságban. Többek között Lengyelország elsőként jelentette be jelöltjeinek listáját és az igényelt pozíciókat. Románia az energetikai és mezőgazdasági ügyekért felelős biztosi posztra tart igényt a bizottságban.

Az EU közép- és kelet-európai tagállamai fontos posztokat szeretnének megkaparintani az Európai Bizottságban, ami azt tükrözi, hogy az eddiginél nagyobb befolyást akarnak az egyenlőség elve alapján az EU-tól, és az eddiginél fontosabb szerepet kívánnak játszani a bizottságban. Ez kétségtelenül sérti az EU régi tagállamainak érdekeit.