Idén május végén egy külföldi cég vesztesen került ki a 25 darab szélgenerátor beszerzésére kiírt, ötmilliárd eurós közbeszerzési pályázatból. Joerg Wuttke, a Kínai-EU Kereskedelmi Kamara elnöke nyilatkozatában azt állította, hogy a kínai kormány ki akarja zárni a külföldi vállalkozókat a csomag részeként indult közbeszerzésekből.

A Nemzeti Fejlesztés és Reformbizottság június 1-jén reagált Wuttke állításaira. A szervezet internetes honlapján közzétett válasznyilatkozat szerint a pályázat kihirdetésekor nem az volt a cél, hogy kizárják a külföldieket, hanem az, hogy minden akadály elháruljon a hazai árucikkeket kínáló cégek pályázata elől.

Wuttke talán nem is gondolta, hogy kijelentéseivel ekkora port kavar az 500 milliárd dolláros közbeszerzés körül. Wuttke úgy nyilatkozott, hogy amit a kínai kormány a pályázatok elbírálásakor csak a generátor egységárára figyelt, azzal azonban nem törődött, hogy mennyi ennek az élettartama vagy a megtérülés ideje, melyeket külföldön általában figyelembe vesznek.

Wuttke kritikája Kínán belül is hangos reakciókat váltott ki. Ma Haitao, a kínai Központi Pénzügyi Egyetem professzora tudósítók előtt jelezte: a generátorra kiírt pályázat ügyét indokolatlanul eltúlozta Wuttke, hiszen a gazdaságélénkítő csomagba nem került egy kizáró cikkely vagy szabályrendelet sem. A szervezet interneten közzétett válasznyilatkozata határozott hangnemet ütött meg. E szerint Kínában az érintett szektor szövetségei és vállalatok éles reakciójukban arra hívták fel a figyelmet, hogy nem kevés tőkebefektető kizárja a kínai gyártókat a projektekből, és a pályázat meghirdetésekor megkülönböztető feltételeket támasztanak a különböző belföldi cégek felé.

Lu Renqi, a Kínai Gépipari Szövetség igazgatóhelyettese tudósítóknak elmondta, hogy bizonyos területeken a belföldi vállalatok birtokában vannak a szükséges technológiának, de hiányzik a tapasztalat, amely viszont előfeltétel a sikeres pályázáshoz. A monetáris válság kirobbanása óta a Kínai Gépipari Szövetség által felölelt 13 ágazatban, így például az autóiparban, az építőanyag-iparban, a mezőgazdasági gépek területén általánosan csökkent az értékesítés. Idén az előző négy hónapban 21%-kal csökkent a termelés. „A csökkenés okait a külföldi megrendelések számának visszaesésében kell keresni, ezért még inkább szükség van a belföldi kereslet irányába terelni a termelést" - nyilatkozta Lu Renqi igazgatóhelyettes. A szakembert megdöbbentette, hogy az 500 milliárdos csomagból a megkülönböztetés miatt ritkán részesülhetnek belföldi cégek. Elmondása szerint a nagy árkülönbség hiányában a tőkebefektetési projektek igazgatói inkább a külföldi termékeket részesítik előnyben, ami általános jelenség manapság Kínában.

A különböző iparágak szövetségeinek kifogásai alapján június 4-én a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság, az Ipari és Információtechnológiai Minisztérium, az Ellenőrzési Minisztérium és további hat tárca közös előírást tett közzé, mely szerint meg kell erősíteni felügyeletet a projektek fölött. Az előírás megszabja, hogy a kormány tőkebefektetéseit hasznosító projektek a közbeszerzés köréhez tartoznak, ezért a hazai termékeket kell előnyben részesíteni kivéve akkor, ha az igényelt árucikkből vagy szolgáltatásból hiány van Kínában. Az utóbbi esetben a beszerzést megelőzően kérelmet kell benyújtani az illetékes kormányintézményekhez.

A dokumentum az utóbbi fél hónapban nagy visszhangokat váltott ki világszerte. A világsajtóban megjelent hírek szerint Kína ezzel kereskedelmi protekcionizmust folytat. A kérdés lényege az, hogy vajon mit értünk közbeszerzésen. Wang Xiaoguang, a Pénzügyminisztérium által kiadott „Kínai állami közbeszerzés" című folyóirat vezetője arról tájékoztatott, hogy a hazai termékek beszerzésére vonatkozó cikkelyt a közbeszerzésről nem a monetáris válságot követően dolgozták ki. Kínában a 2003. január 1-jén hatályba lépett közbeszerzési törvény tizedik cikkelye már előírja a belföldi árucikkek, szolgáltatások alkalmazását, és ennek értelmében közbeszerzések esetén előnyben kell részesíteni a hazai árucikkeket. Ezt nem lehet kereskedelmi protekcionizmusnak minősíteni, ez a nemzetközi gyakorlat - hangsúlyozta a folyóirat vezetője. Wang Xiaoguang konkrét példát is mondott: az amerikai közbeszerzési törvény, ami régi dokumentum, előírja, hogy a közbeszerzéseknek legalább 50%-ban hazai nyersanyagból, termékből kell állniuk. Ausztrália ennél is tovább ment: a közbeszerzési szabályzat a nemzetbiztonság és a környezetvédelem érdekében tiltja, vagy korlátozza külföldi előállítók megjelenését a közbeszerzési piacon - emelte ki a vezérigazgató.