Feri: A mikrofonnál Laura és Feri köszönti Önöket!

L: Magyarország 2003 szeptembere óta Kínában hivatalosan jóváhagyott célállomás. 2007 novemberében Magyarország hivatalosan csatlakozott a schengeni egyezményhez, s ezzel párhuzamosan a Magyarországra utazó kínaiak turisták száma is nagymértékben nőtt. Kezdetben ez néhány száz fő volt, ám 2007-re ez a szám 12000-re nőtt.

F: A kínai törvény értelmében kínai utazási iroda csak a Kínai Turisztikai Hivatal által jóváhagyott célországokba, ez az ADS, szervezhet utakat. A Magyar Turizmus Rt. képviselője 2004 januárjában kezdte meg munkáját Pekingben, a képviselet kapcsolatot létesített több nagyobb és meghatározó kínai küldő irodával.

Te egy ideig Magyarországon tanultál. Milyen pozitívumokat tudsz felsorolni, amik egy kínai szemében vonzóvá tehetik Magyarországot?

L: Amikor én Magyarországon voltam, Budapest szép látványosságai voltak a legvonzóbbak számomra, főleg a Duna partján a Parlament épülete, a Várhegy és más építmények. A vidéki területek is szépek, csendesek. Szemet gyönyörködtető a természet, nem túl zsúfolt, ritkán lakott, a lakóépületek alacsonyabbak és meghittek, nagyon eltér attól, amit Kínában látni. A hétvégi piac is nagyon tetszett, akkoriban nagyon szerettem oda járni vásárolni, magyar népművészeti, kézműves árukat vettem.

F: A kínai turistacsoportok gyakorlatilag követik japán társaik példáját és utazási szokásait, legtöbbjük kevés várakozással, a helyszín, ebben az esetben Magyarország ismerete nélkül érkezik az adott országba, és rendszerint pozitívan csalódva távozik. Általában pozitívumként szokták említeni, amit te is mondtál, Budapest szépségét, a látnivaló színvonalát, de meg szokták említeni az ételeket, a jó magyar bort is, és a város modernségét. Milyen negatívumok vannak?

L: Negatívumként éltem meg, hogy vannak olyanok, akik nem kedvelik a kínaiakat, és még az is előfordult, hogy illetlenül beszéltek velem. Ezt nehéz volt elhinni, mert Kínában úgy gondolnak az európaiakra, mint udvariasabb emberekre. A magyarok vendégszerető emberek, de nem annyira, mint a kínaiak. Volt olyan is, hogy éreztették velem, hogy kívülálló vagyok, nem szívesen beszélgettek velem. Én nagyon szerettem volna beilleszkedni, ami nagyon nehéz feladatnak bizonyult.

F: Még negatívumként szokták említeni az árszintet, az Ázsiától eltérő kevésbé szívélyes kiszolgálást, és a szállodák minőségét. Érdemes azonban talán megjegyezni, hogy ezek a megjegyzések, észrevételek szinte valamennyi európai helyszín esetében felmerülnek. Magyarország elég nehéz helyzetben volt, hiszen mindent az elejéről kellett kezdenie. Kelet-Európa sosem volt olyan népszerű utazási célpont, mint mondjuk Franciaország, Olaszország. Most viszont a schengeni egyezmény bevezetésével a visegrádiak, a visegrádi négyek összefoghatnak, és talán ebben lehet a jövő, hiszen most már a vízumszerzés egyszerűbb lett, és egy vízummal lehet bárhova utazni Európán belül.

A szokásos kultúra, a wellness, a gasztronómia területe mellett próbálnak úgynevezett luxus utakat is kínálni, illetve olyan magyarországi rendezvényeket, programokat is beiktatni, mint például a Sziget Fesztivál, a Művészetek Völgye, az Etyeki Borfesztivál vagy a Budapest Parádé.

Azonban a kínai utazási gyakorlatot alapul véve nem nagyon várható, hogy a közeljövőben változni fog a turisták, a kínai turisták azon szokása, hogy egy utazás alkalmával több országot keresnek fel. Csak nem régen kezdtek önálló utakat szervezni, de ez nem igazán hozta meg azt a sikert, amit vártak ettől.