Az időszámításunk előtti 11. század és 771 között urakodó Zhou-dinasztia elején élt egy bölcs, tehetséges, zseniális politikus, név szerint Jiang Taigong, más néven Jiang Ziya. Amikor már nem kapott fontos beosztást, visszavonult a közélettől, s elvonultan élt Shaaxi tartomány Fanxi vidékén a Weihe folyó pártján. Ez a vidék a Zhou törzs vezérének, Zhou Wenwang, más néven Ji Chang fennhatósága alatt áll. Abban reménykedett, hogy tehetségével, bölcsességével és tudásával felkelti Zhou Wenwang vezér figyelmét, és nagy potitikai karriert futhat be a király érdekét szolgálva.

Céljának elérése érdekében kieszelt egy tervet is. Gyakran pecázott a folyó partján. A rendes horgászok normális horgokat és csalit használtak. De Jiang Taigong ettől eltérően nem használt csalit. Nem normális, nem visszahajló, öblös horoggal horgászott, hanem egyenessel. A horgot nem dobta be a vízbe, hanem bottal a víz felszínétől egy méterre tartotta. Közben önmagában mormogott: „Kedves halacskák, önszántatokból akadhattok horogra, ha nem akartok tovább élni."

Egy nap egy tüzelőanyagot gyűjtő ember érkezett a folyópartra. Amikor látta, hogy Jiang Taigong nem normális horoggal, és nem csalival horgászik, megállapította: „Uram, ha így pecázik, 100 évig sem fog halat!"

„Őszintén mondom neked, nem halat akarok fogni, hanem a királyt és az alkirályt" - válaszolta Jiang Taigong.

Miután hírül vette Jiang Taigong különös horgászmódszerét, Zhou Wenwang, a Zhou törzs vezére egy katonát küldött érte. De Jiang Taigong nem törödött a hozzá érkezett katonával, s önmagában halkan mondta: „Jó fogás, csak jó fogás legyen! Hal nem akadt horogra, és egy rák is zavar."

Amint meghallgatta a katona beszámolóját, Zhou Wenwang vezér egy tisztviselőjét küldte Jiang Taigongért. A „horgász" a tisztviselővel sem törödött, s nagyjából tovább folytatta a fenti mormogását: „Jó fogás, csak jó fogás legyen! A nagy hal nem akadt még horogra. Ne zavarj kishalacska!"

Három kísérlete után Zhou Wenwang, azaz Ji Chang vezér úgy gondolta, hogy a „horgász" nem átlagember, hanem zseniális bölcs. Ezért gazdag, értékes ajándékokkal személyesen utazott a Fanxi vidékre, hogy megnyerje magának a bölcs embert. Ji Chiang őszinte szándékára tekintettel Jiang Taigong megígérte, hogy segít Ji Chang vezérnek a kormányzásban.

Ezt követően Jiang Taigong tudásával és bölcsességével sokat segített Zhou Wenwangnak a törzs vezetésében, és fiának, Zhou Wuwangnak a Shang-dinasztia megdöntésében és a Zhou-dinasztia létrehozásában.

Ez a közmondás mai értelemben azt jelenti, hogy a cselszövő eredeti céljának megfelelően az ember örömest esik áldozatául egy ártalmatlan cselnek.