A Kínai Nemzetközi RádióA magyar nyelvű adás

Különjárat Tibetbe II
China Radio International
Belföldi hírek
Nemzetközi hírek

Kínai gazdaság

Kínai kultúra

Konyha

Utazás Kínában

Sport

Közmondások és mitoszok nyomában

Nyitott kapuk

Kínai kaleidoszkóp

Társadalmi élet
(GMT+08:00) 2009-07-17 20:36:44    
A Xixia dinasztia császári sirjai

CRI

A Sixia dinasztia császári sirtelepének a felfedezése az a 20. század egyik legnagyobb kinai régészeti eredménye, egyben fontos szerepet játszott a kinai nemzeti kisebbségek multjának régészeti feltárásában.    

Több mint 770 évvel ezelőtt Kinában egyszerre három dinasztia uralkodott. Az ország középső részén a Han nemzetiségü Song dinasztia, északkeleti részén a Nüjing királyság, északnyugati részén pedig a Dangxiang nemzetiségü Xixia királyság volt.

A Xixia dinasztia 10 császára 189 évig uralkodott. Az államnak saját beszélt és irott nyelve volt. Miután Dzsingisz khan a 13. Század elején egyesitette a mongol törzseket, csapatai 22 év alatt számtalan támadást inditottak a Xixia dinasztia ellen, végül 1227-ben bevették a dinasztia fővárosát, Xingqingot és megdöntötték a dinasztia uralmát. Ezután nagyméretü, embertelen pusztitást, valóságos népirtást folytattak a Dangxiang nemzetiségüek között. Ennek során a dinasztia történelmi, kulturális és épitészeti emlékei és irott feljegyzései mind megsemisültek. Ezért ez a királyság csak rejtélyeket hagyott ránk.

Az irott kinai történelmi feljegyzésekben alig van utalás a Xixia dinasztiáról. De a régészek és a történészek nem adták fel ennek az ősi dinasztiának a kutatását. Hosszu időn át az épitészeti maradványokból, régészeti leletekből és a hiányos irott anyagokból próbálták kideriteni a dinasztia történetét. Szerencsére a mult század 70-es éveiben egy repülőtér épitése során véletlenül rábukkantak a Xixian dinasztia császárainak sirtelepére. Az elmult három évtizedben a kinai régészek több izben vizsgálódtak, és feltárásokat végeztek a sirtelepen. Ennek alapján megállapitották a császári sirok földrajzi fekvését, helyét és szerkezetét.

A Xixia dinasztia császári sirtelepe mintegy 50 négyzetkilométeren terül el, itt 9 császár sirja és több mint 250 arisztokrata, illeve nemes siremléke található. Ez Kina egyik legnagyobb épségben fennmaradt császári temetkezési helye. Minden császári sirt egy egész komplexum veszi körül és fal övezi. A sirok alakja olyan, mint az ősi egyiptomi piramisoké. Mind délre néznek, komolyságot, csendet és momumentalitást árasztanak.

A hármas sir a legnagyobb és a leginkább épen maradt egység. A régészek szerint Yuan Hao, a Xixia dinasztia alapitó császára nyugszik itt. Eddig leginkább éppen ezt a hármas sirt tárták fel. A sir nyolcszögletes, kupalaku tornya az északnyugati sarokban a sirbolt mögött emelkedik, és agyagból készült. Az épitmény nem üreges. A torony öt, vagy hét emelet magas. Emeleteinek számát ma nehéz pontosan megállapitani, hiszen az emeletek közötti különség már részben elmosódott. A torony átmérője a földszinten 34 méter. A sirtornyok különleges épitmények és tükrözik a Xixia dinasztia temetkezési szokásait. Kinában más sirtelepeken nincsenek ilyen tornyok. 

2000 április 30-án a régészek a harmas sirtelep észak--keleti sarkában egy emberi arcu, de madártestü szobrot találtak, amelyet madár-embernek neveztek. Az archeológusok szerint ez a madár-ember figura a buddhista szent könyvekben ábrázolt Jialin Pinjia madár szobra. Szanszkritül a Jialin Pinjia madarat jelent. Kinai nyelvü forditása viszont csodálatos hangu madárt jelent. Ez az énekes madár a Himalája hegységben él, gyönyörü a hangja. A buddhista hit szerint ez a mennyország madara. A kiásott madár-emberfigura a buddhista stilusu épimények diszitő figurája.

A sirtelepen emlékeket találtak a Dangxia nemzetiség irott nyelvén, valamint a pásztornép és a városi lakosság életét ábrázoló féstmények, pénzek, és sok más kulturális és müvészeti alkotás került elő. Ezenkivül több mint 140 ezer cserépre, több mint 200 épitészeti diszitményre, valamint számos kerámiatárgyra bukkantak.

A sirtelep kialakitása és épitése során átvették a Han, azaz a kinai császárok temetkezési épületeinek stilus-elemeit, ugyanakkor tanultak a buddhista müvészettől is. Ezért a Xixia dinasztia császárainak temetkezési helye a Han és a Dangxiang nemzetiség valamint a buddhista kultura ötvözete, és igen jelentős lelet a császári sirtelepek épitésének történetében. Ezek a régészeti leletek adalékként szolgálnak a Xixia dinasztia kulturájának és történelmének a kutatásához.

ÉRINTETT TARTALMAK