Wen Yangsong, egy kantoni kereskedelmi cég vezérigazgatója, a tavalyi őszi kantoni vásárral immáron 86-dik alkalommal vett részt az eseményen. 43 évvel ezelőtt egy vállalat eladójaként először volt jelen a vásáron. Az akkori állapotokra így emlékezett vissza.

„Az idő tájt gyakran a Szun Jat-szen stílusát követő ruhában jártunk, melyet a szürke és a kék szín uralt. A helyszínen nem volt tolmács, így kénytelen voltam magam angolul kommunikálni velük, amin nagyon elcsodálkoztak."

A kantoni vásárt a Kínai Népköztársaság megalakulásának 10. évében nyitották meg akkor, amikor a nyugati országok gazdasági embargót vezettek be Kína körül. Mei Xinyu, a nemzetközi kereskedelem tanulmányozásával foglalkozó tudós elmondta munkatársunknak, hogy a kantoni vásár a hidegháborús helyzet közepette született, ami így különleges jelentőséggel bírt akkoriban, és speciális küldetést jelentett. A kantoni vásár segítségével megnyílt Kína előtt a külvilág felé vezető kereskedelem útja. 1957-ben az első tavaszi vásáron csak 1200 cég vett részt, amelyek 17 millió dollár értékben kötöttek szerződéseket, míg 2008 tavaszán több mint 190 ezer külföldi vendég jött el, és 38,2 milliárd dollár értékben bonyolított le kereskedelmet.

Wen Yangsong szerint az utóbbi években a vásáron bemutatott kínai termékek szerkezete is megváltozott.

„Ma már az űrtechnológia is képviselve van a vásáron, és nagy a választék a petrokémiai, vegyipari vagy más csúcstechnológiai termékekből."

Mei Yuxin elemzése szerint a vásár fejlődése tükrözi Kína külkereskedelmi szerkezetének alakulását, ami hűen adja vissza mindazt, amire Kína az utóbbi években törekedett.

„Kína külkereskedelmében nagy változás ment végbe: az export régebben főleg feldolgozatlan termékekre koncentrálódott és késztermékeket importáltak, míg mostanában főleg készárucikkeket, gépipari termékeket exportálunk, s az import súlypontja egyre inkább a feldolgozatlan termékekre helyeződik át."

Ezzel egy időben egy nagy változás is történt, ami a vásáron részt vevőket érintette: 1999-ben első ízben vettek részt magánvállalkozók, akik már rendelkeztek külkereskedelmi engedéllyel. A 2008-as tavaszi vásáron a magánvállalkozók által lebonyolított kereskedelmi forgalom meghaladta a 22 milliárd dollárt, ami az összforgalom felét tette ki.

Song Hong, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia szakértője úgy nyilatkozott tudósítónknak, hogy a reform és nyitás kezdetekor Kína külkereskedelmi célja az export ösztönzése és a belföldi termelőerő hatékonyabbá tétele volt. Ez a politika volt a mérvadó, és Kínában az erőforrások alacsonyabb ára következtében az exportcikkek feldolgozására szakosodott szektor komoly fejlődésnek indult, s hamarosan bővült az export forgalma és a kereskedelmi aktívum - számolt be az akadémikus, és arra emlékeztetett, hogy a hatalmas mennyiségű valuta beáramlásával párhuzamosan felhalmozódott vagyon elodázhatatlanná tette a kínai nemzetgazdaság működésének szabályozását, nőtt a kereskedelmi súrlódás más országokkal. Song Hong erről így tájékoztatott.

„Az előnytelen külkereskedelmi helyzet javítása érdekében az utóbbi években Kína jelentős stratégiát vezetett be, vagyis azt, hogy kiegyensúlyozza a kereskedelmet - az export növekedésének fenntartása mellett az import élénkítésére törekszik."

2007-ben Kína külkereskedelmi forgalma meghaladta a 2000 milliárd dollárt, s így a világ harmadik legjelentősebb kereskedelmi erejévé vált. Az új helyzetben a kantoni vásár továbbra is ellátja eredeti funkcióját: platformot nyújt a kereskedésben a vállalkozóknak, próbálja megvalósítani a szerkezeti kiigazítást a kereskedelmi árucikkek palettájának frissítésével.