A Tibet demokratikus reformjának 50 éve című Pekingben megrendezett kiállításra március 25-én a kínai külügyminisztérium meghívta a Pekingben dolgozó külföldi diplomatákat és a nemzetközi szervezetek képviselőit. A magyar nagykövetséget Nagy Gábor kulturális tanácsos és Németh Miklós sajtóattasé képviselte.

Műsorunknak nyilatkozott Rachid Alimov fehérorosz és Viorel Isticioaia román nagykövet. Elmondták, a kiállítást hasznosnak tartják, a különböző korszakok összehasonlítása érzékletesen mutatja be az egykori és a mai állapotokat, a fejlődést. Javaslatként megfogalmazták, hogy érdemes lenne hasonló kiállításokat a határon túlra is vinni, hogy még szélesebb külföldi közönség ismerkedhessen meg a bemutatott dokumentumokkal. A következőkben e két nagykövet által elmondottakból hallhatnak részleteket.

Mint ismeretes Kínában 30 éve zajlik a reform és a nyitás folyamata. Ennek révén a mai tibetiekhez lényegében a modern kor minden eleme elért. A fiatalok mp3 lejátszókat használnak, amiken slágereket hallgatnak, DVD-n filmeket néznek, interneten böngészhetnek. A két nagykövet ezeket a pozitív fejleményeket vajon a helyi kultúra és a hagyományok elvesztésének tekintik?

Rachid Alimov fehérorosz nagykövet:

„Ezt a jelenséget nem tekintem a hagyományos kultúra elvesztésének. Ha nem jutnának hozzá ezekhez az eszközökhöz, akkor a világ lehagyná őket."

Viorel Isticioaia román nagykövet:

"Természetesen a hagyományos kultúrának ezek nem a része, de nagy kérdés, hogy miként és mire használják a modern kor vívmányait és ezzel párhuzamosan mennyire figyelnek a hagyományaik, a kultúrájuk megőrzésére. Alapvetően nem rossz, hogy használják ezeket az eszközöket és tanulnak általuk. Mert, minél több tudásra tesznek szert, annál nagyobb fejlődést érhetnek el."

Tibet különlegessége, ősi kultúrája és misztikuma miatt az ottani - sokszor létező - gondokra jobban figyelnek a nyugatiak. Az a fejlődés, aminek dokumentumai itt a kiállításon is mutatkoznak, vajon idővel képes lesz-e megoldani a problémákat?

Viorel Isticioaia román nagykövet:

„A fejlett országok közül sokan szokták felvetni az emberjogi kérdést, de kevés időt fordítanak a kérdés megismerésére és megoldására. Ami a megoldást illeti, a társadalom fejlesztése magával hozza azt. Ebből a szempontból úgy vélem, hogy a kínai központi kormány már elég sokat tett a tibetiekért és más kisebb nemzetiségiekért történelmi problémáik megoldásáért, s azt látom, hogy továbbiakban is ezt fogja folytatni a kínai kormány. A megoldásban fontos szerepe van a különböző nemzetiségek összetartásának."

Abban, hogy Tibetről milyen kép él a nyugatiakban, egyértelműen nagy szerepe van a külföldi médiának. Hogyan lehetne közelebb vinni a tibeti valóságot az Európában, vagy Amerikában élőkhöz?

Rachid Alimov fehérorosz nagykövet:

„Ha a média szeretne a tibeti valóságról, a tibeti kérdésről többet valóságot tudni, akkor ezt megtehetik, meg van a lehetőségük rá. De ha nem akarják, akkor hiába minden igyekezet."

A román nagykövet ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az utóbbi években már sokkal jobb kép alakult ki a nyugatiak körében Tibetről, mert a 30 éves reform és nyitás folyamán látták a nagy változást. Egyebek mellett ezt mondta:

„Kínát már egyre jobban megértik a világban, de nehéz a tibeti kérdésben elérni azt, hogy a külföld úgy vélekedjen, ahogyan a kínaiak. Tibetben most is vannak problémák, amit a kínaiak is elismernek, ezért a kínai kormánynak további erőfeszítéseket kell tennie. Ebben egyes külföldiek segítségére is számíthatnak."

A mai Tibetben élő több millió paraszt és pásztor új lakásba költözhetett, autót, mosógépet, tibeti nyelvű programokkal működő számítógépet használnak. 2008-ban Tibet GDP-je elérte a 39 milliárd jüant, 1959-ben ez csupán 0,17 milliárd volt. Az egy főre jutó átlagjövedelem tavaly 3170 jüan volt, míg 1959-ben 142. Vajon ezek a tények kapcsolhatók-e az emberi jogokhoz?

Rachid Alimov fehérorosz nagykövet:

„Amikor az emberi jogokról beszélünk, nem hagyhatjuk ezeket a számokat figyelmen kívül. Mert az emberjogi kérdés szorosan összefügg az emberek életszínvonalával. A legalapvetőbb emberi jog az, hogy az ember jó minőségű életet élhessen."