Július 14-én tartotta első plenáris ülését az új Európai Parlament Strasbourgban. Az ülés előtti zászlófelvonáson Beethoven IX. szimfóniája Örömódájának hangjaira vonták fel az unió zászlaját. A rendezvényt szervező legnagyobb EP-frakció, az Európai Néppárt nem véletlen választotta az Örömódát, ami a korábbi alkotmányos szerződés szerint az unió himnusza lett volna. Ám Nigel Farage, a Függetlenség és Demokrácia (IND/DEM) csoport brit elnöke úgy fogalmazott, hogy az „európai alkotmány" tervezetét már négy évvel ezelőtt elutasították a franciák és a hollandok, és az Európai Néppárt az Örömódával „reklámozza" saját Európa-pártiságát. Farage beszédével talán az Európai Parlament euroszkeptikusait képviselte.

Az Európai Parlament elnökévé választották Jerzy Buzek volt lengyel miniszterelnököt, aki az első közép-kelet-európai politikus ezen a poszton. Köszöntő beszédében elmondta, hogy megválasztása a lehető legnagyobb ajándék közép-kelet-európai népeknek, ettől kezdve nincs olyan, hogy „nyugati" és „keleti" Európa, megvalósult Európa egysége. Ám a házelnöki pozíció inkább szimbolikus jelentőséggel bír, és kevésbé jelent valós hatalmat. A közép-kelet-európai országok nem sok hasznot húzhatnak ebből. A jelenlegi gazdasági válság elmélyítette a nyugati és az új tagállamok közötti ellentmondást. 2005-ben csatlakoztak a közép-kelet-európai országok az unióhoz, melyet követően a nyugati tőke az új tagországok piacára áramlott. Egy ideig a befektetések nagyban elősegítették a közép-kelet-európai országok fejődését, ám ennek negatív hatása is van. Különösen a tavalyi pénzügyi válság idején a nyugati befektetők kivonták a pénzeket, avagy megszüntették a finanszírozást, és még mélyebb gödörbe sodorták a közép-kelet-európai országok gazdaságát. Még idén márciusban a magyar kormány által felvetett közép-kelet-európai mentőcsomagot is elutasították a rendkívüli gazdasági EU-csúcson. Mindezek korlátozzák az európai egység folyamatát.

Az újonnan megalakult Európai Parlamentben is vita folyik az Európa-pártiak és az euroszkeptikusok között. Jelenleg a parlamentben az Európa-pártiak vannak többségben. Idén október 2-án Írország népszavazást tart az alkotmányos szerződést kiváltó Lisszaboni Szerződésről. Az előzetes közvélemény-kutatás szerint valószínűleg el fogják fogadni, és ezzel jövőre január 1-jén érvénybe léphet az európai egységet előmozdító szerződés. Ha ez valóra válik, akkor az új „európai elnök" és „európai külügyminiszter" átvenné a jelenlegi, úgynevezett EU Trojka feladatát, vagyis az Európai Unió képviseletét a világban.

Ám elemzők véleménye szerint a Lisszaboni Szerződés az európai alkotmány kompromisszumos módosítása, amelynek sok gyenge pontja van. Először is, némely ország a szerződés jóváhagyásakor egyes korlátozó feltételeket is hozzátett ehhez. Például Németország azt követelte, hogy egy uniós törvényjavaslat hatályba léptetéséhez szükség van a német parlament jóváhagyásához. Másodszor, a Lisszaboni Szerződés több cikkelye még elég homályos, például még nem értelmezi az „európai elnök" hatalmát, amelyről nagy vitát lehet a jövőben. A Lisszaboni Szerződés egyáltalán nem az európai egység folyamatának lezárása - jelentette rádiónk tudósítója Brüsszelből.