A fentieket Zhou Enlai akkori kínai kormányfő, a Kínai Népköztársaság első külügyminisztere mondta 1955-ben, a Bandungi értekezleten. Ez volt az első nagy nemzetközi értekezlet, amelyben a Kínai Népköztársaság képviseltette magát. Ezen az értekezleten Kína felvetette a békés egymás mellett élés öt elvét. Ezek: egymás szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása; egymás meg nem támadása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás; az egyenlőség és a kölcsönös előnyök; a békés egymás mellett élés. Ez az öt elv a nemzetközi kapcsolatok alapelvei lettek.

Az eltelt 60 évben Kína következetesen kitartott az egymás mellett élés öt alapelve mellett, ezért főleg fejlődő országok körében egyre több baráttal rendelkezik. A Kínai Népköztársaság létrehozásának kezdetekor a nyugati országok elhatárolódtak tőle, s csak tízegynéhány ország hozott létre diplomáciai kapcsolatokat vele. A KNK jelenleg 171 állammal van diplomáciai kapcsolatban.

Szovjetunió volt az első ország, amely felvette a diplomáciai kapcsolatot Kínával. Az esemény időpontja 1949. október 2-a, vagyis egy nappal az új Kína kikiáltása után. 1991 decemberében a Szovjetunió felbomlása után Oroszország folytatta a diplomáciai kapcsolatokat Kínával. Nemrégen Hu Jintao kínai államelnök Londonban találkozott Medvegyev orosz elnökkel, s a két államfő közös álláspontokra jutott a két ország közötti stratégiai együttműködési partneri kapcsolatok megerősítésében, a nemzetközi pénzügyi válság kezelésében.

A 90 éves Tikhvinsky, a Szovjetunió egykori pekingi konzulja a két ország közötti kapcsolatok fejlődési folyamatáról 2008 októberében Tikhvinsky Wen Jiabao jelenlegi kínai kormányfővel találkozva elmondta:

Tikhvinsky megemlítette, hogy a közeljövőben tartandó orosz nyelv éve Kínában és a kínai nyelv éve Oroszországban rendezvénysorozat jó feltételeket terem a két ország közötti kulturális kapcsolatok megerősítéséhez. Wen hangsúlyozta, hogy a kínai-orosz barátság hosszú távra szóló és megbonthatatlan. „Ha egészségügyi állapota engedi, meghívom önt Pekingbe - mondta a kínai kormányfő.

A múlt század 60-as, 70-es éveiben Amerika és más nyugati országok a saját érdekeiket szem előtt tartva módosították Kína-politikájukat, enyhültek a Kína és a nyugati országok közötti kapcsolatok, s Kína diplomáciai kapcsolatra lépett az Egyesült Államokkal.

„Az ismert ping-pong diplomáciának köszönhetően a Kína és Amerika közötti kapcsolatok ismét fejlődésnek indulhattak. 1971-ben Henry Kissinger amerikai külügyminiszter Kínába jött, majd 1979 januárjában, Richard Nixon amerikai elnök kínai látogatása során a két ország megállapodott a diplomáciai kapcsolatok létrehozásában.

Kezdetben a két ország közötti kereskedelmi forgalom értéke kevesebb volt 2,5 milliárd amerikai dollárnál, míg mára ez az összeg meghaladja a 300 milliárd dollárt. Idén áprilisban Hu Jintao kínai államelnök és Barack Obama amerikai kollégája Londonban megegyezett 21-ik századi, pozitív, átfogó kétoldalú együttműködési kapcsolatok építésében.

Az eltelt 60 évben a kínai külpolitika szilárdan követ néhány alapelvet, például nem köt szövetséget egyetlen nagy országgal sem, a kapcsolatok fejlesztése politikai rendszertől és ideológiától független és az egymás mellett élés öt elve alapján fejleszti baráti kapcsolatait minden országgal, javítja és fejleszti viszonyát a szomszédos országokkal és a fejlődő államokkal.

1971 októberében a 26. ENSZ-közgyűlés jóváhagyta a 2758-as számú határozatot, amely szerint helyreállította Kína törvényes jogait az ENSZ-ben.

Lin Qing, Kína volt ENSZ-nagykövete arra emlékezett,

„Kína ENSZ-képviseletének helyreállítása nagyon eredményes volt a kínai diplomáciában. A világ üdvözölte az eseményt, hiszen a kínai külpolitika hozzájárul a világ békéjéhez és közös fejlesztéséhez."

Miután Kína helyreállította képviseletét az ENSZ-ben, többoldalú diplomáciai kapcsolatokat épített. 1978 előtt a kínai vezetők csak hatszor jelentek meg többoldalú diplomáciai rendezvényeken. Kína máig már csatlakozott több mint száz nemzetközi szervezethez, háromszáz nemzetközi egyezményhez, 22 ENSZ békefenntartó akcióhoz és összesen tízezer békefenntartót küldött a világ különböző területeire.

A 21. században Kína a harmonikus világ fejlesztése mellett száll síkra. Yang Jiechi jelenlegi kínai külügyminiszter ezzel kapcsolatban ezt mondta:

„A diplomácia nem dupla vagy semmi játék, hanem a kölcsönös előnyöket szem előtt tartó win-win kapcsolat. A kínai diplomácia a harmónia, az együttműködés és a kölcsönös előnyök alapján folytatja külügyi tevékenységét.