„A Shenzhou-7 legénysége már az űrhajón kívül van. Jól érzem magam. Innen köszöntöm a kínai népet és a világ népeit."

2008. szeptember 27-én a Földtől több mint 300 kilométerre a világűrben Zhai Zhigang kínai űrhajós kilépett az űrhajóból. Ez a kínaiak első lépése a világűrben. Az imént az ő hangját hallhatták, amint a kínaiakat és a világ népeit üdvözli. Ezzel Kína a harmadik ország lett Oroszország és az Egyesült Államok után, amely rendelkezik az űrkabinon kívüli tevékenység technikájával.

Az emberes űrhajózás több technológia alkalmazásával valósulhat meg, amely sokféle tudományt egyesít. Elmondható, hogy az űrhajózás hűen tükrözi egy adott ország technológiai képességét. Ez magában foglalja a rakétatechnológiát, az űrtechnológiát, illetve a kommunikációtechnológiát - ez a legnagyobb, legbonyolultabb és legveszélyesebb tudományos terület a világon. Zhang Jianqi úr, az emberes kínai űrprogram vezető-helyettese elmondta, hogy ez a program nem valósulhatott volna meg csúcstechnológia és tudományos innovációs képesség nélkül.

„Űrhajónk nyomáskiegyenlítése csúcsszínvonalat képvisel, de még dolgoznunk kell saját űrruhánk kifejlesztésén, amely új műanyag-technológia használatát igényli."

Jelentések szerint a kínai emberes űrprogramban összesen több mint 1 millió szakértő és több mint száz tudományos intézmény és vállalat vett részt. Jelentések szerint jelenleg több mint 35 millió szakértő van Kínában, akik a tudományos innováció területén tevékenykednek, és évente több mint 300 milliárd jüant fordítanak a technológiai innovációra. 60 évvel ezelőtt a Kínai Népköztársaság megalakulásakor kevesebb mint 500 szakértője volt az országnak. Akkoriban az emberes űrutazás csak egy távoli álom volt.

A Kínai Népköztársaság megalakulásakor a kínai kormány kiemelten kezelte a technológiai innovációt, és hosszú távra szóló tervet dolgozott ki. 1964-ben sikeresen felrobbantották az első kínai atombombát, majd három év elteltével az első kínai hidrogénbombát. 1970-ben sikeresen felbocsátották a Dongfanghong nevű műholdat, Kína első műholdját. Ezekkel a vívmányokkal megerősödött Kína technológiai és védelmi ereje, és Kína fontos helyet foglalt el a nemzetközi szintéren. Mei Yonghong, a Kínai Tudományos és Technológiai Hivatal munkatársa a következőket mondta.

„Napjainkra a kínai tudományos és technológiai innovációban sok tapasztalatot szereztünk, tökéletes rendszert építettünk ki, amivel nem sok ország rendelkezik. Emellett szakértőkből sincs hiány, ami hozzásegítette Kínát ahhoz, hogy fontos pozícióra tegyen szert a világban."

1978-ben Kína megkezdte a reform és nyitás politikájának végrehajtását. Akkoriban egy elv is elfogadásra került, mely szerint a tudomány az első számú mozgatóerő. Ekkor széles technológiai program fejlesztése kezdődött meg Kínában. Jelenleg évente több mint 20 ezer tudományos eredmény születik a tudományok területén, amelyek érintik az energetikát, a mezőgazdaságot, a biológiát és más fontos területeket. A tudomány fejlődése fontos szerepet játszik a kínai társadalmi fejlődésben és a gazdaság fejlődésében, ugyanakkor az emberek életének javításában is. Xu Heping úr, a Kínai Tudományos és Technológiai Hivatal vezetője erről így beszélt.

„A kínai technológia színvonalában jelentős haladás tapasztalható, ami közelít a legmodernebb országokéhoz. Számos területen már az első helyen áll Kína, amely nagyobb hozzájárulást tesz lehetővé a globális technológiai innovációhoz. Emellett a technológiai innováció támogatást nyújt a gazdaság fejlődéséhez és a nemzetbiztonság védelméhez."

A kínaiak is büszkék a kínai technológia fejlődésére. Íme néhány vélemény.

„Nagyon büszke vagyok! Szerintem a Shenzhou-7 űrprogramjának sikere azt mutatja, hogy országunk technológiájában jelentős haladás történt, országunk technológiai képessége is erősödött. Úgy gondolom, hogy a kínai űrhajósok igazi hősök" - mondta Wang asszony.

„A Shenzhou-7 sikere országunk űrhajózásának fejlődésében fontos lépés, amelyre a világ is odafigyelt. Nagyon-nagyon büszkék vagyunk" - hangsúlyozta Liu úr.

A kínai emberes űrprogram a 90-es években vette kezdetét hivatalosan. Ez Kína egyik fontos programja. Az első emberes űrprogram végrehajtása előtt Kína kifejlesztett 15 fajta műholdat, melyekből több mint ötvenet bocsátottak fel a világűrbe, emellett még több mint 10 fajta Changzheng hordozórakétát is építettek, melyekkel több mint 70 hazai és külföldi műholdat juttattak fel.

A kínai emberes űrprogram gyorsan fejlődik. 2003 októberében került sor az első emberes űrutazásra, amikor Yang Liwei kínai űrhajós több mint 21 órát töltött a világűrben. 2005-ben újabb emberes űrutazás következett: két kínai űrhajós öt napot töltött az űrben, és tért vissza sikeresen. 2008 szeptemberében három kínai űrhajós a Shenzhou-7 emberszállító űrhajóval három napot töltött az űrben, és Zhai Zhigang kínai űrhajós először Kína történetében űrsétát hajtott végre.

Ugyanakkor kínai szakértők a Hold kutatására szánt űrszonda elkészítésére is sok időt fordítottak. 2007 októberében bocsátották fel a Chang'e-1 Hold-szondát, amely a következő egy évben sikeresen végrehajtott minden kutatómunkát. Sun Jiadong, a kínai Hold-kutató program vezetője tudósítónknak így nyilatkozott.

„A Hold-kutató program előtt minden kínai űrprogram a Föld közelében került végrehajtása, a Földtől száz kilométeres, több ezer kilométeres, sőt tízezer kilométeres távolságra. Egyre több tapasztalatra tettünk szert, és ezzel több és több kutatást végezhettünk, végül eljutottunk első állomásunkhoz, a Holdhoz."

Az idei év a Kínai Népköztársaság megalakulásának 60. évfordulója. Ebből az alkalmából a kínaiak összegzik a kínai technológiai innováció eredményeit, melyekre nagyon büszkék. De Zhou Jianping a Shenzhou-7 űrprogram fő szakértője elmondta, hogy a kínai űrprogram még csak éppen hogy kezdetét vette.

„Az űrkutatás, az emberség életterének kitágítása az emberség egyik nagy álma. Még többet fogunk tenni annak érdekében, hogy az emberes űrprogram tovább fejlődjön, és még több eredményt érjünk el."