A Kínai Mezőgazdasági Minisztérium 1995-ben a Henan tartományban levő Zhenping megyének a kitüntető "A jáde hazája" címet adományozta. Ha a jáde hazája Kínában van, a fővárosának is valahol itt kell lennie. Így is van. Henantól északkeletre, Liaoning tartomány mandzsu autonóm megyéjében található Xiuyan a jáde fővárosának nevezi magát. Enyhén szólva nem jogtalanul. Az adatok magukért beszélnek. Több mint 3 millió tonna jádét lehet még az itteni, egyébként már évezredek óta használatos lelőhelyekből kinyerni. Számítások szerint ez a világ becsült készletének 60%-át jelenti. 1000 feldolgozó műhelyt látnak innen el jádéval és a világ legrégebbi megmunkált jádéját is itteni mesterek készítették valamikor 10 ezer évvel ezelőtt. Ha már a jáde fővárosáról van szó, a legrégebbi jáde xiuyani, akkor vajon a valaha fellelt legnagyobb jáde is itteni? Mondhatnánk, természetesen. 1960-ban találták, az 5,5 méter hosszú, 4,5 méter széles és 2,5 méter magas jáde több mint 260 tonnát nyomott, nyolcszor annyit mint az a Burmából származó kő amelyik a "Jáde király" nevet viselte.
A bányászat azonban csak az első lépés, a megmunkálás ugyanolyan fontos a jáde értékében, mint maga a kő. Az 1960-ban megtalált xiuyani hatalmas kőből például a világ legnagyobb jáde-Buddháját faragták ki. Most Anshanban található, és bekerült a Guinness Rekordok könyvébe is. De miért éppen Buddha-szobornak faragták ki a 260 tonnás jádét? Az egyik, ha nem a legközkedveltebb témája a jádefaragóknak a Buddha-ábrázolás. Ugyanis önmagában a nagypocakos Buddha, valamint maga a jáde is a szerencsét, a boldog életet jelképezi, és segít az embereknek a nyugodt, hosszú élet elérésében. Egy jáde-Buddha tehát még inkább ugyanezeknek a jelképe.
1 2 3
|