Xiao Xiu-ying, aki takarítónőként dolgozik a két egymással határos turisztikai körzetben(JiuZhaiGouban és SárgaSárkányban). JiuZhaiGou-ban, vagyis a Kilenctanya Völgyében nőtt fel. A tibeti asszony munkájáról a következőképpen beszél:

"Szivesen őrzöm, ápolom a két völgyet. Összeszedem a szemetet, megtisztítom az utakat , kimosom a szemétládákat, reggel fél nyolctól délután fél hatig dolgozom naponta. Bár kicsit fárasztó a munkám, de remélem, hogy minden idelátogató turistának tetszik ez a gyönyörű környék."

Xiao Xiu-ying csak egyik tagja a helyi környezetvédelmi csoportnak. Mivel az utóbbi évtizedben mindkét turisztikai körzet egyre híresebbé vált Kínában, sőt szerte a világon és robbanásszerűen növekedett a látogatók száma, a környezetvédelemre egyre nagyobb nyomás nehezedik.

A Kilenctanya Völgy és a Sárga Sárkány Templom egymástól nem messze Szechuan tartomány Aba Qiang nemzetiségi prefektúrájában van. 1992-ben az ENSZ mind a kettőt a természeti világörökség részének nyilvánította. A hagyomány szerint a Kilenctanya neve abból származik, hogy a völgyben egykor kilenc tibeti tanya volt. Amikor a turisták felkeresik a helyet, színpompás erdő, csillogó tavak, kék ég - egyszóval igen sokszinű, tarka világ fogadja őket. A völgy lelke persze a víz. A természet és as ember együtt csodálatos alkotásokat: vízi tanyákat teremtett.

A Sárga Sárkány elnevezés a völgyben épült, azonos nevű templomtól származik. Van egy másik magyarázat is. E szerint a hegyoldalban 3600 méter hosszan elnyúló és 30-170 méter széles völgy ? a sárga talaj miatt - igen hasonlít az erdők között tekergő, arany színű, óriási sárkányra.

Az egyre inkább fellendülő helyi idegenforgalom új feladatokat teremt a körzet környezetvédelme számára. Az utóbbi években a központi kormány és a tartományi kormányzat számos szakértőt hívott meg a téma tanulmányozására, s egy sor konkrét intézkedést hozott. Tian Xing-min asszony, a természeti erőforrásokat védő nemzetközi szövetség tagja így számolt be erről:

"Konkrétan a következőképpen kezeljük a problémát: először is az új törvényekkel lehetővé vált, hogy az egykori favágók erdészekké váljanak. Másodszor, amióta a két körzet a természeti világörökség része és védett terület lett, arra kötelezzük a helyi lakosokat, hogy ne szántsák többé a földet, hanem fásítsanak a helyi adottságoknak megfelelően, egyúttal korlátozzák a legeltetést. Harmadszor felhívjuk a helybeliek figyelmét, hogy őrizzék meg eredeti életformájukat, szokásaikat, folklórjukat. Negyedszer javítjuk a környezetvédelemmel foglalkozók irányítását, hogy bevonják a helybelieket a sürgős védelmi munkákba."

 A Kilenctanya völgyben és a Sárga Sárkány templom körzetében környezetvédelmi típusú illemhelyeket építettek és a hulladékfajtákat elkülönítő szemétládákat állítottak. Az erdők sűrűsége miatt nagy fontosságot tulajdonítanak a tűzek megelőzésének. Kuang Pei-gang, a körzet igazgatási hivatalának munkatársa erről így nyilatkozott: "Nagyon korszerű berendezésekkel szereltük fel magunkat. Dolgozóink a hét védelmi állomás mindegyikén megtalálhatók."

Ráadásul - mint a Kilenctanya völgyről szóló adásunkban beszámoltunk róla - a körzetben a turistákat szállító kocsik nem lehetnek benzinmotorosak, hanem csak villany- vagy földgáz meghajtásúak. 2001 július 1-e óta az igazgatási hivatal korlátozza a turisták létszámát, naponta maximálisan 24 ezren léphetnek be a körzetbe.

Jimmy Worley, egy amerikai látogató így summázta élményeit a helyi környezetvédelemmel kapcsolatban. "Nagyon jók az eredmények, különösen az úgynevezett környezetbarát gépkocsi tetszett nekem. Ráadásul az emberek itt már megszokták, hogy a szemetet ? válogatva ? a szemétkosárba dobják. Ez mély benyomást tett rám."

A turisztikai világszervezet előrejelzése szerint 2050-re Kína a világ legnagyobb idegenforgalmi nagyhatalma lesz. Joggal bízunk tehát abban, hogy a Kilenctanya völgy és a Sárga Sárkány templom akkor is tisztaságával és színes világával vonzza majd a vendégeket.