A konferenciaközpont előterében fölállított "Földünk Örökségeinek Kiállítása" feliratú tábla kék alapon fehér betűi szemet kápráztatóak. A 129 ország vagy régió 754 világörökségéről készült videó- és fényképbemutatókra a konferencia történetében először került sor. Mint Franciaország UNESCO-delegátusa elmondta: a pompás modellekkel, számtalan színes képpel, kínai és angol magyarázatokkal kiegészített kiállítás rendkívül tartalmas és gyönyörű.

Krisztian G. Lepahe, Belgium UNESCO-képviselőjének helyettese úgy véli: "egy ország kulturális örökségei nem magántulajdonok, és nem is olyan eszközök, melyekkel az anyagi hasznot szem előtt tartva gazdasági növekedést lehet produkálni. Egy ország kultúrájának az emberiség körében történő megosztása adja a világörökség értékét." A togói kulturális miniszter beszéde elérzékenyítette tudósítókat, mint nyilatkozta: "büszke vagyok rá, hogy hazánk kulturális kincsét a világ is elismerte, ettől a konferenciától kezdve mi is rendelkezünk az emberiség közös kultúrájának egy szeletével, hiszen itt nyertük el az első világörökség címét."

Amikor egy, a kiállító teremben nézelődő algériai asszonyt akart az Új Kína Hírügynökség tudósítója megérdezni, a hölgy azt mondta, ő nem résztvevő képviselő, csak az UNESCO-ban dolgozó férjét kísérte el az évenként megtartott konferenciára. "Szeret utazni?"?kérdezte a tudósító. "Csak a kultúra miatt" ? vágta rá habozás nélkül a választ, s hozzátette: "az jelenti a házasságunk alapját, hogy mind a férjem, mind pedig én szenvedélyesen érdeklődünk a különböző kultúrák iránt."

A kultúra ? igen, nem más ? intenzív hatást, összpontosító erőt tölt be az emberek együttléte, engedékenyebbé, tűrőképesebbé és kegyelmesebbé tétele érdekében. A kulturális értékek folyamatos felhalmozásával nő a polgárok műemlékvédelmi öntudata is. Sok más mellett ehhez ad segítséget a konferencia a kulturális téren létrejövő cserekapcsolatok és a megegyezések területén.