|
A labdarúgás ősének számító játékok története több ezer évre tekint vissza. Az időszámítás előtti időkben is játszották már Kínában a csu-küh-nek nevezett játékot, ahol két bambuszrúd közé hálót feszítettek, és a háló felső részén lévő 60 cm átmérőjű nyíláson kellett a labdát rúgással, öklözéssel, fejjel, háttal vagy mellel érintve átjuttatni. Ennek mintájára Japánban is kialakult a ma is űzött kemari nevű játék, később aztán az ókori görögök és rómaiak is megpróbálták lábbal irányítani a labdát. Ezeknek a játékoknak jellegzetes szertatása volt, és legtöbb esetben a labda a napot szimbolizálta, aminek a megszerzése termékeny földet és jó termést jelentett az elkövetkező időkre.
A labdarúgás őshazájának mindezek ellenére Angliát tekintik. A nyolcadik és a tizenkilencedik század között már kialakultak a helyi sajátosságok, bár a szabályok sokfelé eltérőek voltak. A tizenkilencedik század végére az angol tengerészek révén már szerte a világon ismerték a futballt. Az 1863-as év jelenti a modern labdarúgás kezdetét, ekkor alakult meg ugyanis a Brit Labdarúgó Szövetség (FA), és nyolc évvel később már ötven klubot számlált a szövetség tagsága.
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetséget (FIFA) 1904-ben, Párizsban alapította hét ország: Franciaország, Belgium, Dánia, Spanyolország, Hollandia, Svédország és Svájc. A futball népszerűségének terjedésével egyenes arányban nőtt a csatlakozó szövetségek száma, jelenleg 204 tagországa van a FIFA-nak.
A labdarúgás 1896-ban bemutató sportágként került fel az olimpia műsorára, hivatalos olimpiai sportágként az 1908-as londoni játékokon szerepelt először. Ekkor még csak a férfiak versengtek, a nők 1996-ban, Atlantában bizonyíthatták először, hogy nem igaz rájuk a mondás, miszerint "labdába sem rúghatnak".
Magyar szempontból sokáig igazi sikersportágnak számított a labdarúgás, hiszen összesen öt érmet szereztünk, ebből háromszor (1952, 64, 68) a legfényesebb medália került sportolóink nyakába. Érdekesség, hogy az ötszörös világbajnok Brazília még nem nyert olimpián, és ez négy évig még biztosan így marad, hiszen Athénba még kvalifikálnia sem tudták magukat a dél-amerikai labdazsonglőrök.
1984-ig csak amatőr játékosok vehettek részt az olimpiai tornán, így többnyire a kelet-európai csapatok domináltak, 1948 és 1984 között például a svédeken kívül csak a keleti blokkhoz tartozók nyertek. A profik pályára lépésével átrendeződtek az erőviszonyok, ezzel egyidőben azonban komoly viták folytak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a FIFA között, hogy kik játszhatnak.
A jelenlegi szabály szerint az U21-es válogatottak három túlkorossal kiegészítve vehetnek részt az ötkarikás eseményen. Érdemes megemlíteni, hogy az utóbbi két olimpián egyaránt afrikai siker született, Atlantában Nigéria, Sydneyben Kamerun kaparintotta meg az aranyérmet. A hölgyeknél 2000-ben Norvégia, 1996-ban az USA diadalmaskodott.
|
