A Kínai Nemzetközi RádióA magyar nyelvű adás

Különjárat Tibetbe II
China Radio International
Belföldi hírek
Nemzetközi hírek

Kínai gazdaság

Kínai kultúra

Konyha

Utazás Kínában

Sport

Közmondások és mitoszok nyomában

Nyitott kapuk

Kínai kaleidoszkóp

Társadalmi élet
(GMT+08:00) 2004-08-02 14:24:47    
Labdarúgás

CRI
A labdarúgás ősének számító játékok története több ezer évre tekint vissza. Az időszámítás előtti időkben is játszották már Kínában a csu-küh-nek nevezett játékot, ahol két bambuszrúd közé hálót feszítettek, és a háló felső részén lévő 60 cm átmérőjű nyíláson kellett a labdát rúgással, öklözéssel, fejjel, háttal vagy mellel érintve átjuttatni. Ennek mintájára Japánban is kialakult a ma is űzött kemari nevű játék, később aztán az ókori görögök és rómaiak is megpróbálták lábbal irányítani a labdát. Ezeknek a játékoknak jellegzetes szertatása volt, és legtöbb esetben a labda a napot szimbolizálta, aminek a megszerzése termékeny földet és jó termést jelentett az elkövetkező időkre.

A labdarúgás őshazájának mindezek ellenére Angliát tekintik. A nyolcadik és a tizenkilencedik század között már kialakultak a helyi sajátosságok, bár a szabályok sokfelé eltérőek voltak. A tizenkilencedik század végére az angol tengerészek révén már szerte a világon ismerték a futballt. Az 1863-as év jelenti a modern labdarúgás kezdetét, ekkor alakult meg ugyanis a Brit Labdarúgó Szövetség (FA), és nyolc évvel később már ötven klubot számlált a szövetség tagsága.

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetséget (FIFA) 1904-ben, Párizsban alapította hét ország: Franciaország, Belgium, Dánia, Spanyolország, Hollandia, Svédország és Svájc. A futball népszerűségének terjedésével egyenes arányban nőtt a csatlakozó szövetségek száma, jelenleg 204 tagországa van a FIFA-nak.

A labdarúgás 1896-ban bemutató sportágként került fel az olimpia műsorára, hivatalos olimpiai sportágként az 1908-as londoni játékokon szerepelt először. Ekkor még csak a férfiak versengtek, a nők 1996-ban, Atlantában bizonyíthatták először, hogy nem igaz rájuk a mondás, miszerint "labdába sem rúghatnak".

Magyar szempontból sokáig igazi sikersportágnak számított a labdarúgás, hiszen összesen öt érmet szereztünk, ebből háromszor (1952, 64, 68) a legfényesebb medália került sportolóink nyakába. Érdekesség, hogy az ötszörös világbajnok Brazília még nem nyert olimpián, és ez négy évig még biztosan így marad, hiszen Athénba még kvalifikálnia sem tudták magukat a dél-amerikai labdazsonglőrök.

1984-ig csak amatőr játékosok vehettek részt az olimpiai tornán, így többnyire a kelet-európai csapatok domináltak, 1948 és 1984 között például a svédeken kívül csak a keleti blokkhoz tartozók nyertek. A profik pályára lépésével átrendeződtek az erőviszonyok, ezzel egyidőben azonban komoly viták folytak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a FIFA között, hogy kik játszhatnak.

A jelenlegi szabály szerint az U21-es válogatottak három túlkorossal kiegészítve vehetnek részt az ötkarikás eseményen. Érdemes megemlíteni, hogy az utóbbi két olimpián egyaránt afrikai siker született, Atlantában Nigéria, Sydneyben Kamerun kaparintotta meg az aranyérmet. A hölgyeknél 2000-ben Norvégia, 1996-ban az USA diadalmaskodott.