A Kínai Nemzetközi RádióA magyar nyelvű adás

Különjárat Tibetbe II
China Radio International
Belföldi hírek
Nemzetközi hírek

Kínai gazdaság

Kínai kultúra

Konyha

Utazás Kínában

Sport

Közmondások és mitoszok nyomában

Nyitott kapuk

Kínai kaleidoszkóp

Társadalmi élet
(GMT+08:00) 2004-08-19 14:56:23    
A Három Párhuzamos Folyó--a Világörökség része

CRI

A Világörökség Bizottság legutóbb tartott konferenciáján Kína újabb műemléke került a listára, a Koguryo. Azonban mivel a listára a múlt évben felvett kínai világörökségről, a Három Párhuzamos Folyóról még nem esett szó magyar adásunk egyetlen rovatában sem, az alábbiakban err?l adunk tájékoztatást.

A yunnani Három Párhuzamos Folyó természeti körzet a Qinghai-tibeti-fennsík déli részén fekvő 41 ezer négyzetkilométeres kiterjedésű Hengduan hegységnél hömpölyög. A körzetben több hegylánc, mint egy spanyolfal választja el a Nujiang, a Lancang és a Jinsha folyót. Az egész panoráma Kelet-, Dél-Ázsia és Qing-tibeti-fennsík találkozásánál nyílik. A geológiai képződmény párját ritkító, különböző hegységi különleges geomorfológiai formák és ezek változásait ?felvonultató" terület, ráadásul számtalan élőlény őshonos ezen a területen. A körzetben 16 nemzetiség él egymás mellett, így több nyelv, vallás és folklór keveredik ezen a területen egy időben. 

A Három Párhuzamos Folyó vidékének részei három közigazgatási területen, vagyis a yuannani Lijiang Prefektúrában, a Diqing Tibeti Autonóm Prefektúrában és a Nujiang Lisui Autonóm Prefektúrában találhatók. A tájegység összterülete meghaladja a 34 ezer négyzetkilométert, amin 1 millió 700 ezer hektáron fekszik a Világörökségek listájára felvett terület.

Mivel az ősi múltban a vidéket nem érte soha gleccsermozgás, ráadásul az ottani hegyláncok észak-déli irányúak, a helység egyfajta ?menekültbefogadó" funkciót látott el az európai és ázsiai kontinens élőlényei számára, és a költöző madaraknak fontos állomása lett a nagy út megtételekor. Ezért az északi félteke legtöbb élőlénye megtalálható ezen a vidéken. Hetvenhét féle védett szárazföldi állat és harmincnégy fajta védett növény él itt.

A vidék másik, a világon példátlan jellemző vonása, hogy a faunát itt 173 fajta emlős, 417 fajta madár, 59 féle csúszómászó, 6 féle kétéltű állat, 76 különböző édesvízi hal és 31 fajta lepke adja.

1989-ben készült el Yunnan tartomány Három Párhuzamos Folyója körzetének Világörökségi pályázata. A bírálatot végző szakértők helyszíni vizsgálatukon azt állapították meg, hogy a párhuzamos folyók tájegysége kielégíti a felvétel négy követelményét: geológiailag a vidék a földgolyó evolúciós folyamatát tükröző jelentős terület, reprezentatív helység a különböző hegységi geoformák kifejlődése szempontjából?a flóra és fauna sokfélesége alapján a vidék a világ egyik leggazdagabb zónája?a Három Folyó területén koncentrálódik szinte az északi félteke összes természeti látványossága?különleges természeti fajok és veszélyeztetett állatok tartózkodó- és élőhelye ez. 2003. július 2-n egyhangúlag vették fel a természeti különlegességet a Világörökségek listájára a 27. konferencián.

A 20. század 80-as éveiben az UNESCO egyik munkatársa egy műholdról készített térképen bukkant rá, hogy a 98. fok és 100. fok 30. perce közötti keleti hosszúságon és a 25°30` és a 29° közötti északi szélességen zúdul dél felé három folyam Yunnan észak-nyugati, a Qinghai-tibeti-fennsík déli peremén: ezek a Jinsha, a Lancang, és a Nujiang folyók.

A Jinsha (vagyis a Jangce felső szakasza), a Lancang (vagyis a Mekong) és a Nujiang (vagyis a Szalven) a Qinghai-tibet-fennsík Tang-la hágójából nyomul előre Yunnan felé. A három folyam a Hengduan hegylánc mellett a hegy völgyei között 400 kilométeren keresztül csörgedezik gyors sebességgel, egymással párhuzamosan. A három folyó legközelebbi távolsága 66 kilométer, s így alakul ki a Három Folyam Párhuzamos haladása látványosság.

Itt megcsodálhatják a víz alkotta különlegességet. A három folyónak keletről nyugatra (figyelem: a folyók észak-déli irányban haladnak előre) a természeti-geográfiai elrendezés miatt teraszosan csökken a tengerszinttől számított magassága. Az északi szélesség 27. fokának környékén a Jinsha 2100, a Lancang 1900, és a Nujiang csak 1600 méteren képzett teraszt. A völgy alján hömpölyögnek, soha nem apadtak el. A hegylánc gerincét fennsíki tavak, medrek is ékesítik, közülük nem kevés melegforrás formálódott.

A hegység imponál a látogatóknak. Keverednek egymással a végeláthatatlanul sorakozó hegyek és hegységek. A hó födte csúcsokról ezüstszínű, szemet kápráztató fény fakad. A Meili hegység legmagasabb csúcsa a Kagebo 6740 méterével, a Baimang csúcs 5429 méterével, a Yulong pedig 5596 méterével karcolja a felhőket. A csúcsok oldalai mind-mind hirtelen esésűek, változatosak, "függőlegesen változó" éghajlatuk és növénytakarójuk van: a völgyek mélye forró, búján nőnek a gyümölcsfák, a meredek lejtők derekán pedig hűvös az időjárás, virágok díszítik ezeket, a csúcsokon viszont iszonyatos hideg van, hó és jég fedi azokat.

Kalandoroknak kockázatosak ezek a völgyek. A párhuzamos folyásnál a hömpölygő vizek vágta völgyek találhatók. Néhol a két part oldalai nem lejtősek, hanem csak függőleges falak, néhol hirtelen bukkan fel egy-egy beszakadt hegyoldal, amelyekről vízesések zúdulnak le, néhol a folyók útjába kerülő sűrű sziklák "bosszúsan" pezsgetik meg a vizet. Hisz a folyóvizek szakadatlanul mosták, vájták a hegység oldalát és alját, a völgyek egyre mélyebbek. A helyi Hutiao hegyi szoros a világ legmélyebbike.

Itt betelepülők népszokásai meglehetősen csábítóak a túrázók számára. A lisu, a laku, a nu, a dulong, a naxi, a pumi meg a további tíz nemzetiség kultúrája, népszokásai, és gazdag népi ünnepei, valamint ruházatuk, étkezési és építészeti szokásaik a kalandorok mellett a hátizsákosokat is hívogatják.

Impozáns, csodálatos, kockázatot jelentő, külső emberi beavatkozást ritkán elszenvedő, és nem utolsó sorban igazi festői paradicsom a Yunnani Három Párhuzamos Folyó.