A nem teljes statisztikai adatok szerint a kínai falvakban több mint 200 millió pottyantós WC van, ezzel egy időben évente a falusi állattenyésztés következtében több 2 milliárd tonna ürülék képződik, amit egyáltalán nem kezelnek. A helyzet negatív hatást gyakorol a parasztok életminőségére, és esetleg betegségeket, járványokat okozhat. 2000-től kezdve a kínai mezőgazdasági minisztérium megkezdte a falvakban az úgynevezett metántechnológia népszerűsítését. Mai adásunkban a kínai falusi metántechnológia alkalmazásáról számolunk be. 
A metán ürülékből
Az országban először a Közép-Kínában fekvő Hubei tartomány Enshi városában népszerűsítették a metántechnológiát. Tudósítónk a város Gunlongba falvába utazott, ahol belépett Xiang Yiji paraszt lakásába.
Xiang elmondása szerint a helyi parasztok között nagyon népszerű a disznótenyésztés, a múltban azért, mert nem kezelték a sertések ürülékét, az szinte mindenhol megtalálható volt, nagyon rossz életkörülményeket teremtve. 5 évvel ezelőtt a helyi kormányzat vezetésével a parasztok megépítették az első ?metánmedencét". Néhány évnyi erőfeszítésnek köszönhetően a faluban található 260 lakás 70 százaléka már megépítette saját metánmedencéjét. Xiang Yiji kijelentette:
Az új típusú metánmedence stabil nyomást biztosít. 
Xiang szerint régebben a parasztok a megvásárolt szén és a kivágott fák eltüzelésével főztek. A szén megvásárlása megemeli a családok kiadásait, a fák kivágása pedig rongálja a környezetet, a szénből felszabaduló szulfid-dioxid megtapad a hegyekben jelentősen szennyezve annak levegőjét. Ez további problémákat okozhat a hagyományos exporttermékek terén is, amelyeknek így túlságosan magas lehet a szulfáttartalma. Azonban a metántechnológiával a fák kivágása és az ürülék elhelyezése nem jelent gondot, és az itt készített teát az Európai Unió szigorú ellenőrzése után is tudják exportálni.
A metán alkalmazásával nő a parasztok jövedelme is. Xiang tudósítónknak kiszámította: ha egy család 3 évig használja a metánt, ezzel szénre nem kell kiadnia 500 jünat, emellett a metán felesleg műtrágyáként is felhasználható. Ezért nagyon népszerű ez a rendszer a faluban.
Tudósítónk elutazott még Hunan tartományba is, ahol hasonló a helyzet a metán alkalmazásával kapcsolatban. A tájékoztatás szerint a metántechnika népszerűsítése érdekében a helyi kormányzat sok intézkedést tesz, így például szakembereket képez, terveket készít és építést végez, létrehozza a parasztok metánprogram adatbázisát, ezzel biztosítva a metántechnológia sikeres elterjedését.
Jelenleg Kínában már sok faluban alkalmazzák az új állattenyésztési módszert, vagyis a disznókat medence fölött tenyésztik, a csirkéket és nyulakat ketrecben nevelik, frissek a zöldségek és szén nélkül főznek.
A metántechnikát nemcsak a falvakban használják, hanem egyes vállalatok között is népszerű. A Zheng Xing Állattenyésztési Vállalat egy hatalmas cég, Zhejiang tartományban. A múltban a vállalat termelése során sok felesleget hozott létre, amivel nem csupán a környezetet szennyezte, hanem rosszabbá is tette a helyi lakosság életkörülményeit.
A helyzet megváltoztatása érdekében tavaly a vállalat megkezdte a disznók ürülékének kezelését a metántechnológiával. Ezzel kapcsolatban tudósítónk, Gong Wanpeng, aki nemrégiben járt a vállalatnál, kijelentette:
Zheng Xing vállalatnál végignéztem, ahogy a munkások a metántechnológiával kezelték a felesleges hulladék darabokat, az ebből készült metánnal főztek, és a megmaradt metánból műtrágyát készítettek, amit ingyen átadtak a helyi parasztoknak.
A tájékoztatás szerint 2003. végéig Zhejiang tartományban már közel 200 nagy- és közepes méretű metánmedencét építettek, évente 2,8 millió tonna állati ürüléket kezelnek és több mint 5,2 millió köbméter metánt termelnek. 
Kedves hallgatóink, ezzel véget ért mai adásunk. Jövő héten ismét találkozunk műsorunkban. Bélát hallották, köszönöm figyelmüket. A viszonthallásra!
|
