A széleskörű tudományos felkészültség azt mutatja, hogy az emberek mennyire ismerik az adott tudományt, beleértve azokat a lehetőségeket, új tudományos vívmányokat, amelyekkel könnyebben megérthetik a természet működését. Az érintett határozat ezt hivatott elősegíteni.

Az utóbbi években Kína minden második évben egy alkalommal felmérést készítetett az emberek tudományokkal kapcsolatos felkészültségéről annak érdekében, hogy átfogóan megismerje a helyzetet. A felmérés eredménye azt mutatja, hogy évről-évre emelkedik a kínai tömegek tudományokkal kapcsolatos felkészültsége. Azonban Li Dagong, a felmérést készítő kínai Tudománynépszerűsítési Kutatóintézetének elnöke úgy véli, hogy még nem elég gyors a kínaiak tudományos felkészültségének emelkedési sebessége, ezzel kapcsolatban kijelentette:

Néhány felmérésnek köszönhetően észrevettük, hogy a kínai polgárok tudományos felkészültsége lassan emelkedik, a sebesség az ország gazdasági fejlesztéséhez képest viszonylag lassú. A nyugati fejlett országokhoz képest ez nagyon alacsony."

A nemzetközi tudományos felkészültségi index rendszere és számítási módszere szerint 2003-ban a kínai tömegek tudományos felkészültségének aránya 1,98 százalék volt, körülbelül 0,6 százalékkal növekedett a 2 évvel ezelőtti szinthez képest.

A tömegek tudományos felkészültségének emelkedése érdekében az elmúlt években Kína a Tudománynépszerűsítési Múzeumok építésével és könyvek kiadásával megerősítette a tudományos ismeretek terjesztését. Wang Yu, kínai tudománynépszerűsítési szakértő és a kínai Tudomány-technológiai Múzeum elnöke interjújában kijelentette: már látszódnak az intézkedések eredményei. Kijelentette:

Az elmúlt években a kínai tudománynépszerűsítés ügye világosan halad. A kormány kiadta az erre vonatkozó politikai irányelveit, amelyekkel hozzájárulnak a tudománynépszerűsítés fejlesztéséhez. Egyre több munkatárs vesz részt a munkában, sok nagyszabású tudománynépszerűsítési épület és természettudományi múzeum készül el. Egyre nagyobb figyelemmel kíséri a tudomány népszerűsítését a média, sok tudománynépszerűsítési műtárgy van, amelyeket üdvözlik a polgárok. Emellett az emberek is egyre jobban szeretik a tudományt."

A kormány mellett egyes kínai polgári szervezetek is részt vesznek a tömegek körében végzett tudománynépszerűsítésben, így például a kínai Tudomány-technológiai Szövetség is, amely tudós emberekből áll. Zhang Yutai a szövetség elnöke bemutatta: a szövetség tudósai tudományos előadásokat, képzéseket végeznek illetve tartanak országszerte, és az interneten keresztül is népszerűsítik a tudományos ismereteket.

Bár nagy erőfeszítéseket tesznek, de a jelentős számú lakosság, az alacsony iskolázottságú tömegek tudományos felkészültsége és szűkös tudománynépszerűsítési infrastruktúrája miatt a kínai tömegek tudományos felkészültsége még nem elegendő az ország fejlesztési szüksége számára, és nagy különbségek vannak a fejlett országokhoz képest.

A Kína és a fejlett országok közötti tudományos különbségek csökkentése és a tömegek tudományos felkészültségének emelkedése érdekében a kínai kormány megfogalmazta tudományfejlesztési tervét és fokozta a befektetéseket ezen a területen, amivel megváltoztatják a lakosság hátrányos vonását, jó emberi erőforrásokat hoznak létre, ezzel támogatva az ország fejlesztését.

A tájékoztatások szerint a jövőben a kínai tudománynépszerűsítés célja a parasztok, a fiatalok és a közalkalmazottak oktatása lesz.

Kedves hallgatóink, ezzel véget ért a mai adásunk.