A Kumbum templom Qinghai tartomány keleti részén, a Lótusz-hegységben található. A hegységet nyolc lejtős csúcs alkotja, ami lentről nézve igen hasonlít egy 8-as lótuszvirághoz, amelyben a kolostor a lótusz porzója. A Kumbum a hegynek támaszkodva épült, stílusa ötvözi a tibetit és a hant. Sőt, néhány helyen még az indiai és nepáli stílus is fellelhető rajta. A hetedik században Nepálból, Indiából és kínai belföldi területeiről jutott el a Buddhizmus Tibetbe, amelynek a helyi vallásba illeszkedése után alakult ki helyi, tibeti ága.

Az 1560-ban épített Kumbum már több mint 400 éves múltra tekint vissza. Évszázadok óta egyre híresebb zarándokhellyé vált, s a hívők szívében az egyik legfennköltebb helyet foglalja el. A Kumbum kapuja felé tartva a látogató először az ott sorakozó nyolc fehér tornyot, mint a templom szimbólumát láthatja meg. A kapu előtti ? nem nagy ? tér tele van kézműves tárgyakat eladó standokkal, ezért sok itt a nézelődő-vásárló turista, ami talán hátrányos is ? üzleti hangulatot teremt a szent kolostor környékén. A templom főkapuja mögötti udvarban fogadta a templom vallási vezetője tudósítónkat. Az udvar tipikus han-tibeti vegyes stílusú, ezt az bizonyítja leginkább, hogy a zöld cserepekkel rakott háztető han szokás, a piros lépcsős oszlopok, piros falak és ablakok a tibetiek kedvencei. A vendéglátó szobában a vallási elnök segédje, Sageri számolt be tudósítónknak a templomról. Mint mondta:

"Templomunkban négy főiskola működik, az Ezoterikus Tradíciók Szútra Iskolája, a Tantrikus Iskola, a Gyógyászati Iskola és a csillagászati kutatást végző "Időkerék" Iskola. A templomban a falfestményt, a virággal kivarrt művet és az úgynevezett "sajtfaragást" kegyhelyünk három csodájaként emlegetik. Templomunkat soha sem károsította semmi, jó állapotban maradt fenn. Az utóbbi évtizedben történt renoválásoknak köszönhetően a Kumbum impozánsabbá vált, környékünk útjai a múltbelihez képest szintén nagyban javultak."

A több mint 400 éves múltú templom bár zsúfolt a látogatóktól, ám az eredeti színüknél világosabb falfestményekből az évszázadok viszontagságainak átvészelését is átérezhetjük. A templom sarkában kiállított anyagból megismerhető legendás története, hogy a helyén csak a világfa állt, amelyen kívül egy fehér tornyot állítottak fel, a torony mellé építették a templomot, s így alakult ki mai szerkezete: a torony körülzárja a fát, és a templom a tornyot.

A lámák mormolását követve elérhetjük az aranycserepek fedte pavilon legendás világfáját és a központi tornyot. Természetesen a pavilon Kumbumban legfőbb és leglátványosabb építménye. A több mint 450 négyzetméteren fekvő aranycserepes pavilon tetejének építésére valaha egy tonna aranyt használtak fel, ezért messziről nézve a cserepek teljesen aranyszínűek, és csillogók.

Az itteni folyosón számtalan hívő sorban a földre térdelve imádkozik. Cizhen, az idegenvezető lány szerint csak azután fejezhetik be buddhista tanulmányaikat, ha itt a folyosón százezer alkalommal kopogtatják meg a földet fejükkel. Mint tudósítónknak elmondta:

"Azért százezer fejkopogtatás kell hozzá, mert a legenda szerint egy buddhista mester születésének helyén nőtt a világfa, amelyen százezer levél számolható meg, s minden levélen van egy buddha kép, ezért minden buddha előtt meg kell hajolni egyszer. A fiataloknak három hónapba telik a százezer fejkopogtatás, az időseknek pedig több mint fél évbe."

Az aranycserepes pavilonban áll egy 11 méter magas, tiszta ezüsttel borított buddhista torony, melyben a szájhagyomány szerint most is él a világfa.

Az egyik láma, Laba Pingcuo tibeti nyelven a következőket mondta tudósítónknak:

"A templomban a legnagyobb feladatunk, hogy megtanuljuk a buddhista szentkönyveket. De én vendégüdvözlő szerzetes vagyok, ha jön valaki, én kísérem el."