Nanxun több mint 700 éve lakott település. Az ódon községet keresztül-kasul patakok szelik át, így valamennyi utca a patakok, folyók mentén húzódik, valamennyi ház a vízfolyás mellett sorakozik. Ugyan nem szélesek a helyi utcák, nem nagy az üzletek homlokzata, ám igen patinás látványt nyújt az oda látogatóknak, hiszen valamennyi kapu fából készül, s a kapufélfák tetején vörös lampionok függnek. Zhang Xifu, egy helybeli szerint a mindösszesen 3 négyzetkilométeres kiterjedésű faluból számtalan gazdag üzletember került ki. Így nyilatkozott tudósítónknak:

"Jóllehet nem nagy a település, számos gazdag üzletember viszont itt született a múltban. A császári dinasztiában 12, az egymillió liang (régi súlymérték: az egy kilogramm huszada) egyéni értéket meghaladó üzletember volt ismert Kínában."

A kis település üzletemberei a 17. század elejétől kezdtek foglalkozni a selyemáruk forgalmazásával, ezért a helység a selyemforgalmáról vált ismertté. 180 évvel korábban a nanxuni selyemárukat már szállították, vitték Indiába, Egyiptomba és Szíriába. 1915-ben a nanxuni selyem a Panamai Expón aranyérmet szerzet. A selyemforgalom a helyi üzletembereknek óriási gazdagságot hozott, ennek köszönhetően szülőföldjükön luxus lakásokat emeltettek nagy vagyonuk bemutatására.

A Xiaolianzhuang az egykor leggazdagabb Liu Yong családnak lakása, ahol Nanxun mindmáig szépen megőrzött legnagyobb kertje található. A Liu család több mint 40 esztendőn át építtette a több mint 17 ezer négyzetméter nagyságú házat. Xiaoliangzhuang északi szélét egy patak szeli át, rajta egy szépen tervezett íves híd vezeti be a látogatókat a kertbe. Az ódon lakásban a kertépítés szabályai szerint elrendezett építmények igen megragadják a látogatókat. Az udvar központján egy lótuszokkal beültetett medence található, ennek mentén pagodák magasodnak, pavilonok, vagy különféle pihenő helyek találhatóak amik a tipikus dél-kínai stílust mutatják be. A kerten belüli kertben, vagyis a lakás délnyugati sarkában elzárt külön udvarban egy mesterséges domb is magasodik, tetejéről a fapagodáról lefelé lehet nézegetni a lakáson belüli és kívüli mezőket.

Li Bei, egy odalátogató turista elárulta tudósítónknak, hogy neki igen tetszik a Xiaolianzhuang finom épületegyüttese.

"Xiaolianzhuang külső és belső udvarainak összefüggnek egymással, az úgynevezett kerten belüli kert jól van elhelyezve a térben, jól mutat, kedvelem a helyet."

Azokat, akik meglátogatják Nanxunt, lebilincseli a település faluszerű szépsége. Ennek érzését a másik hely, a Száz-szoba Épülete elnevezésű építmény komplexum is adhatja, amely egy folyó mellett épült. Zhang Qian, helyi idegenvezető beszámolt róla, hogy az egy tömbbe épített épület, több mint 400 éves múltra tekint vissza, az első lakói valószínűleg?egy hajdani gazdag ember száz szolgálónői voltak. Múltjáról az idegenvezető kisasszony így számolt be tudósítónknak:

"A szájhagyomány szerint egy Dong családnevű gazdag ember házasságot kötött egy helyi tőkés Mao nevű családdal. A mennyasszonyt üdvözlő nap eljövetelekor a Mao család a remélhetően hozzátartozójává váló Dong család kis vagyona, vagyis kevés szobája miatt megbánta, hogy ígéretet tett a lány kezének adására. Tehát közvetítőnőt küldött a Dong családhoz aki elmondta, hogy a Mao család száz szolgálónője majd elkíséri a mennyasszonyt, de a házaspár szobája mellett a lakásban nincs elég hely számukra. Dong úgy vágott vissza a közvetítő elutasító beszédére, hogy azonnal egy száz szobás ház építésébe kezd, és minden szolgálónő külön szobában lakhat. Ezzel született meg a mai Száz-szoba Épülete."

A szolganőknek épített épület természetesen igen elüt a gazdagok lakásától, sokkal egyszerűbb. A folyó melletti szobákban, egységesen van egy kerek ajtó, közöttük vastag, magas falak. Az idő múlásával a mai épület komplexumban már nem a szolganők utódai laknak, a szobák száma sem éri már el a százat, méretük és díszítettségük sem veheti fel versenyt az egykorival. Ennek dacára a dél-kínai lakásoknak a hangulatát megőrizte. A vidék arrafelé rettenetesen csendes, naponta csak néhány helybéli járkál ide-oda, a napsütésben társalgó idősek hangja is halk, mintha nem szeretnék megzavarni a nyugalmat...