A CRI Yongle nevű lakótelepről szóló sorozatának mai műsorvezetője Éva köszönti önöket. Március 8-a Nemzetközi Nőnap. Ebből az alkalomból hallgassák meg egy kínai nő történetét. Kellemes nőnapot kívánunk minden kedves női hallgatónknak.

Mindennap reggel hét óra 30 perckor egy több mint 40 éves nő biciklivel indul a Yongle lakótelepről a munkahelyére.

A rövid hajú és pirospozsgás Tianying nagyon kedveli a piros színt, és mindig mosoly van az arcán.

15 perc elteltével Tianying megérkezett egy lakásba, ami egyben a munkahelye.

Tongtong idén lett három éves. Már öt hónapos korától kezdve Tianying vigyáz rá. Minden nap reggel 7 óra 45 perctől délután 5 óráig foglalkozik Tongtonggal. Reggelit és ebédet főz neki, és játszik vele. Tianying nagyon kedvesen bánik a kislánnyal, aki pedig mamusnak szólítja őt.

Tianying egy hotelben pincérként dolgozott 15 éven át. 6 évvel ezelőtt egyik napról a másikra minden megváltozott.

„Munka közben a vezetőnk hirtelen gyűlésre hívott minden ott dolgozót. Bejelentette, hogy mindnyájunknak haza kell menni. Nagyon szomorú nap volt."

A Zhiwei Hotel működtetése nem volt gazdaságos, így a tulajdonos úgy határozott, hogy leépíti a vállalkozást. Ez rendkívül lesújtotta Tianyingt, aki így kénytelen volt újra felépíteni az életét. Nagyon nehéz helyzetbe került.

„A középiskola elvégzése után azonnal munkába álltam, és néha éjt nappallá téve dolgoztam tizenegynéhány órán át, mert attól féltem, hogy elbocsátanak. A kemény fizikai munka miatt a kezem súlyosan megbetegedett, és így képtelen voltam nehezebb dolgokat cipelni. Nagyon kilátástalannak tűnt a helyzetem, hiszen 39 évesen egy szakmai végzettség nélküli nőnek nem könnyű új munkahelyet találnia."

A kínai Munkaügyi és Társadalombiztosítási Minisztérium statisztikai adatai szerint a 2005-ös esztendő végén regisztrált városi és községi munkanélküliek száma elérte a 8,39 milliót. Sokan Tianyinghoz hasonlóan már nem fiatalok és a képzettségük sem megfelelő, de a fiatal, diplomás munkanélküliek száma is elég magas.

Kína 1,3 milliárd lakosú ország, ami komoly problémát jelent a foglalkoztatás területén. Nincs még egy olyan ország, amelynek ilyen komoly problémával kell szembenéznie.

Pekingben február 27-én rendezték meg az első tavaszi állásbörzét. A helyszínen hatalmas tömeg verődött össze. Legalább tízezer ember keresett állást, akik többnyire diplomával is rendelkeznek. Niu Xiaofeng, a Kínai Bányászati Egyetemen végzett, de nem sikerült állást találnia.

„Kevés a munkalehetőség, és sok esetben a képzettség önmagában nem elegendő. A munkaadók legalább két-három éves gyakorlat esetén mutatnak érdeklődést, ami igencsak megnehezíti a fiatalok dolgát."

Családja bíztatására Tianying elkezdett munkát keresni.

„Először egy étteremben dolgoztam, ahol a fizetésem havonta 500 jüan volt. Utána a nagykereskedelmi piacon egy standot béreltem, de nagyon megemelték a bérleti díjat, ezért nem tudtam folytatni az üzletet."

A foglalkoztatást tekintve a legnagyobb problémát a leépítés miatt elbocsátott alkalmazottak és munkanélküliek jelentik, mivel ezek az emberek általában idősebbek, a szakmai tudásuk alacsonyabb, és az iskolázottságuk is gyenge. Súlyosbítja a helyzetet, hogy sok a visszásság a munkaerőpiacon, és a munkavállalók törvény adta jogai is olykor sérülnek. Tian Dehong, Tianying öccse is volt már hasonló helyzetben.

„2000-ben engem is elküldtek a munkahelyemről a leépítés miatt. Egy alkalommal öt hónapi munka után a munkaadóm csak kéthavi fizetést adott. Nem bíztam a munkaközvetítőben sem, egyszerűen elszállt az életkedvem; nem akartam dolgozni."

Még diplomások sem tudnak elhelyezkedni? Tényleg ilyen súlyos a helyzet? Ez attól is függ, hogy képesek-e alacsonyabbra tenni a mércét.

Két kudarc után Tianying új célt tűzött ki maga elé.

„Végül úgy döntöttem, hogy részt veszek a házimunkával foglalkozó Huixin nevű cég által szervezett gyermekgondozó tanfolyamon. Mindig is nagyon szerettem a gyerekeket. Nagyon meg vagyok elégedve a gyermekgondozó munkával. Bár nem keresek sokat, de legalább jó a közérzetem."

A három hónapos szakképzés után Tianying gyermekgondozóként tudott elhelyezkedni.

„Minden tavasszal megjelenik egy fecske."

Mindennap Tianying és Tongtong együtt elénekelnek egy gyerekdalt a kismadárnak. Amikor az egyetemet végzettek is nehezen találnak munkát, nem szabad eldobni az olyan lehetőséget, ami első hallásra nem tűnik kedvezőnek.

„Kérdeztem a kis fecskétől, hogy miért jön ide, mire a kis fecske elmondta, hogy itt a legszebb a tavasz."

A kínaiak úgy tartják, hogy a tavasz a megfiatalodás időszaka, a kudarc utáni felépülés pedig a második tavasz eljövetele. A kislánynak köszönhetően Tianying úgy érzi, hogy másodszorra is kitavaszodott, és nagyon boldog, hogy ismét megtalálta önmagát.

„Tényleg nehéz munkát találni, ráadásul idős is vagyok. Nem csak azt kell néznem, hogy az állás jó legyen, hanem azt is, hogy rám szabott-e."

A „mamus" becenév hatalmas dicséret egy olyan gyerek szájából, aki csupán három éves.