A tulajdonjogi törvény egy polgárjogi törvény a vagyoni viszonyok szabályozásával kapcsolatban, mely a polgári törvénykönyv fontos alkotó része. Március 8-án Wang Zhaoguo, az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának alelnöke közel 3000 képviselő előtt ismertette a törvényjavaslatot. Elmondta, hogy a törvény meghatározó szerepet játszhat a sajátos kínai törvényrendszerben, és ez semmivel sem pótolható.

Értesülések szerint a kínai tulajdonjogra vonatkozó törvény kidolgozása 1993-ban kezdődött meg, és kilenc év után lépett érvénybe. Ezt követően többször felülvizsgálták, és társadalmi vitára bocsátották, melynek eredményeképp több mint tízezer vélemény, javaslat érkezett a legkülönbözőbb társadalmi rétegeket képviselő állampolgároktól.

Wang Zhaoguo tájékoztatása szerint a kínai tulajdonjogra vonatkozó törvény a következő négy részből áll.

„Az ország sajátos jellegéből és gyakorlatából kiindulva a javaslat hűen tükrözi az alapvető gazdasági berendezkedést, és ezt támogatja. Az alkotmány és a törvény meghatározza, hogy az egyenlőség és a védelem szellemében kell óvni az állami, a közös és a magántulajdonnal kapcsolatos jogokat. Teljes mértékben meg kell valósítani a jelenlegi falusi politikát, és védeni kell a széleskörű néptömegek érdekeit. Az élet során felmerült és időszerű kérdések kapcsán egyeztetni kell a különböző csoportok érdekeit, hogy ezzel is elősegítsük a harmonikus társadalom kiépítését."

Wang Zhaoguo magyarázata szerint a tulajdonjogra vonatkozó törvény alapvető pontjai között szerepel a szocialista gazdasági rendszer támogatása, az állami, a közös és a magántulajdon jogainak és az állami, a közös és a magánvagyon védelme, továbbá a közös tulajdonban lévő föld és a városi, falusi lakosok lakhatásának megoldása.

Kína vajon hogyan tudja egyaránt biztosítani az állami és a magántulajdont érintő jogokat? Ez a hazaiakat és a külföldieket leginkább foglalkoztató kérdés.

Wang Zhaoguo erről a következőket mondta.

„Figyelembe véve, hogy a törvények világosan meghatározzák a vagyon tulajdonosát, egyenlő mértékben kell óvni az állam, a közösség vagy az egyének tulajdonjogait.

A törvényjavaslat szerint a törvény nem csak védi a magántulajdont, így például a törvényes jövedelmet, az ingatlant és a hétköznapi használati tárgyakat, hanem a magánbefektetéseket, a bankbetéteket és az ezekből származó bevételeket is, és tiltja, hogy bárki vagy bármi megsértse ezeket a tulajdonokat. Wang Zhaoguo tájékoztatott a szabályok kidolgozásának okairól és annak hatásairól.

„A reform és a nyitás politikájának végrehajtása óta gyors ütemben fejlődött a gazdaság, folyamatosan nőtt a nép életszínvonala, napról napra gyarapodott a magánszemélyek vagyona. A polgárok magánvagyonának védelméről az alkotmány rendelkezik. Ez a néptömegek általános elvárása és aktuális igénye is. Ezek a szabályzatok tovább tökéletesítették a magánvagyon védelmét célzó törvények rendszerét, kedvezően hatnak a néptömegek tulajdonnal kapcsolatos felelős magatartásának megteremtésére és a harmonikus társadalom kiépítésére."

A falvakban élő parasztok vagyonát leginkább a föld jelenti. A tulajdonjogra vonatkozó törvényjavaslat nemcsak világosan és szigorúan szabályozza a szántóföld védelmét, hanem részletesen meghatározta a föld állami kisajátítása után járó visszatérítés normáját és rendjét. A cél az, hogy teljes mértékben megoldják a kisajátítás kapcsán érintett parasztok társadalombiztosítását, életminőségük javítását, és védelmezzék törvény adta jogaikat. Ezzel kapcsolatban Wang Zhaoguo a következőket mondta.

„Ez a szabály testesíti meg az ország azon elvét, mely szerint a föld kisajátítása után járó visszatérítést biztosítani kell annak érdekében, hogy ne csökkenjen a kisajátítás kapcsán érintett emberek életszínvonala, és hosszú távon biztosított legyen a boldogulásuk."

Miután meghallgatták a törvényjavaslatról szóló ismertetést, az Országos Népi Gyűlés közel 3000 képviselője 1,3 milliárd kínait képviselve átfogóan és részletesen felül fogja vizsgálni a törvényjavaslatot a tartalom pontosításának érdekében.