 Az utóbbi években egyre gyorsabb ütemben nő a kereskedelmi forgalom Kína és a kelet-közép-európai országok között, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a kínai termékek szinte minden országban jelen vannak, ami Kína külkereskedelmének erejét mutatja. Vajon mi ennek a tendenciának az oka? Vajon hogyan oldható fel az érintett országok kereskedelmének kiegyenlítetlensége? A következőkben erről lesz szó.
A kínai export mennyisége komoly problémát jelent a kelet-közép-európai területen. A kínai Kereskedelmi Minisztérium adatai azt mutatják, hogy tavaly közel négymilliárd dollár értékű forgalmat bonyolított le Kína és Magyarország. Magyarország Kínába irányuló exportja viszont nem éri el a 700 millió dollárt. Lengyelországgal, Csehországgal, Szlovéniával, Horvátországgal, Szerbiával, Romániával és Albániával szintén hasonló a helyzet, tehát a kétoldalú kereskedelem kiegyenlítetlen.
A kínai árucikkekkel kapcsolatban más országokban igen sokféle vélemény fogalmazódott meg. Van aki olcsó és gazdagságos kínai termékekről beszél, van aki szerint az azonos versenyfeltételek nem érvényesülnek.
Miomir Udovichiki, Szerbia pekingi nagykövete hangsúlyozta, hogy józanul kell értékelni a kereskedelem kiegyenlítetlenségét.
„Nem jó, ha csak számokkal magyarázzuk a kiegyenlítetlenséget. Szerbiának szüksége van a kínai vállalatok befektetéseire, mert így a kínai munkamódszerek, tapasztalatok gazdaságunk részévé válhatnak. A kínai terméket ne csak az olcsó fogyasztói cikkek alapján ítéljük meg, hanem tágítani kell a termékek körét."
A hatalmas kiviteli többlet Kína számára sem jelent feltétlen előnyt. Bo Xilai kínai kereskedelmi miniszter március 12-i sajtótájékoztatóján a következőket mondta ezzel kapcsolatban.
„Az elmúlt két évben érdemi intézkedéseket foganatosítottunk a kereskedelem terén. A legfőbb célunk az import növelése és az export növekedési arányának csökkentése. Különösen sokat gondolkodtunk azon, hogy miként vezetjük be a feldolgozott termékek kereskedelmével, az export kapcsán kivetett adók visszatérítésével és az importot ösztönző politikával kapcsolatos intézkedéseket."
A kínai kormány ezen álláspontja kapcsán több meghatározó külföldi személyiség is megszólalt, így például Mészáros Sándor, Magyarország pekingi nagykövete.
A kereskedelem kiegyenlítetlenségének mérséklése érdekében Kínának több eszköz is rendelkezésére áll. Például Kína növelheti az importját, és az érintett országok pedig nagyobb hangsúlyt helyezhetnek a kínai tőkebefektetők vonzására. A délkelet-európai országok terve szerint Kínában expót rendeznek, melynek célja, hogy termékeik bemutatásával növeljék a Kínába irányuló exportjukat, s ezen lehetőségük nyílik arra is, hogy megismertethessék a kínaiakat saját technológiájukkal.
Bosznia-Hercegovina nagy sikert ért el ezzel a módszerrel. Pero Barunchic nagykövet erről így számolt be:
„Igen büszke vagyok arra, hogy Bosznia-Hercegovina kereskedelmi többletet tud felmutatni a Kínával folytatott kereskedelem kapcsán. A Kína és a terület több országa közötti kereskedelmet a kiegyenlítetlenség jellemzi. Bosznia-Hercegovina stratégiai előnyét érvényesítve ért el ilyen komoly eredményt."
Mészáros Sándor nagykövet úr elárulta tudósítónknak, hogy Magyarország hasonló terven dolgozik.
A kereskedelmi aktívum mérséklése érdekében Jin Renqing kínai pénzügyminiszter a múlt héten bejelentette, hogy országa valuta-befektetési társaságot hoz létre annak érdekében, hogy az állami devizatartalék bizonyos részét külföldön fektessék be.
|
